A világ legritkább bálnáját megnyitották és tanulmányozták.
Óriási izgalom övezte az ásófogú csőrös cet (Mesoplodon traversii) boncolását, amely július 4-én sodródott partra Új-Zéland partjainál. A december elején esedékes boncoláson nemcsak a tengerbiológusok és helyi kutatók vettek részt, hanem amerikai tudósok is csatlakoztak a vizsgálathoz. Emellett a bálna tetemének előkerülési helyén élő maori törzs képviselői is jelen voltak, hangsúlyozva a helyi közösség és a tudomány kapcsolatának fontosságát.
Anton van Helden, a csőröscet szakértője, számos izgalmas felfedezést tett az állatvilág ezen különleges képviselőjével kapcsolatban. Különösen figyelemre méltó, hogy a cetek felső állkapcsában csökevényes fogakra bukkantak, amelyeket korábban senki sem észlelt. Bár már előfordult, hogy a tengerparton ásófogú csőröscet maradványait találták, ezek a fogak a cetek szárazföldi múltjának emlékét idézik fel. Érdekes módon úgy tűnik, hogy ezek a csökevényes fogak még mindig rendelkeznek valamilyen funkcióval, mivel nem fejlődtek ki teljesen, ami további kérdéseket vet fel a cetek evolúciójával kapcsolatban.
A boncolás során kiderült, hogy a faj gyomra kilenc részből épül fel. Ez a különböző csőröscet-fajok esetében nem számít különösen nagynak, viszont az ásófogú gyomrával kapcsolatban mostanáig nem voltak pontos adatok. Az új felfedezés tehát jelentős lépés a kutatásban.
A gyomor tartalmát is elemezték, erről van Helden annyit mondott, hogy kalmárcsőröket és -szemeket találtak, valamint több parazita férget is, amelyek pontos meghatározása még most is zajlik. Az izmok tanulmányozása alapján a kutatók többet is megtudtak az állat étkezési szokásairól és hangképzéséről, de a kiadott közleményben erről további részleteket nem osztottak meg. Az állat halálának okára is fény derült: eltört az állkapcsa, a nyakán és a fején pedig sérülések voltak láthatók, de hogy mi okozta a sérüléseket, azt csak találgatni lehet.
A csőröscet boncolása során a maori közösség képviselői is részt vettek, akik megosztották a cetekkel kapcsolatos hagyományos történeteiket a biológusokkal. Rachel Wesley, a rūnanga törzs szóvivője hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a törzs fiataljai párhuzamosan tanuljanak a nyugati tudományos megközelítésektől és az ősi tudásanyagból. Ezzel együtt fontos, hogy a boncolást végző kutatók mélyebb megértést nyerjenek arról, mit jelent a maorik számára ez a szent állat, amelyet tisztelet övez.
