Hogyan keltheti életre Rogán Antal az ipari évzárás eseményét? Az idei rendezvény sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem éppen a várt fényességgel zárult.

Az elemzők és a kormányzat egyaránt a karácsonyi időszak leállását és a német gazdasági recessziót hibáztatják a szomorú statisztikákért. Sokan úgy vélik, hogy a trendforduló jelei is hiányoznak, és a tervezett nagyszabású beruházásokkal kapcsolatban is egyre inkább borongósan látják a jövőt.

Tragikusan rossz decemberi ipari adatot közölt csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ahogy arról lapunk is beszámolt, az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a 2024. novemberinél, az előző év decemberéhez képest pedig a volumen naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal maradt el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentette, hogy 2024-ben az ipari szektor teljesítménye 4 százalékkal csökkent az előző évhez, 2023-hoz viszonyítva.

A fenti grafikon elemzése alapján megállapítható, hogy az elmúlt 24 hónap során csupán egyetlen hónapban, mégpedig 2024 februárjában, tapasztalt a KSH egy szerény, 1,4 százalékos növekedést az előző év azonos hónapjához képest. Ezt a tényt a Nemzetgazdasági Minisztérium akkoriban így kommentálta: "a kormány 2024-ben újra elindítja a gazdasági növekedést, 2025-ben pedig tovább fokozza azt, amelyhez elengedhetetlen az ipari teljesítmény további növelése". A többi hónapban azonban 2 százalékot meghaladó visszaesést regisztráltak éves összehasonlításban.

A szakemberek különféle módon közelítették meg a KSH adatait. Többségük a gyenge külpiaci keresletet, elsősorban a német gazdaság gyengélkedését tekinti a magyar ipari visszaesés eredőjének. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a külpiaci gyengélkedés mellett a kecskeméti Mercedes-gyár téli szünete is fontos tényező a visszaesésben. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is a karácsonyi szünetet emelte ki fontos tényezőként, bár ő úgy fogalmazott, "a leállások a korábbinál hosszabbak voltak, de nem drasztikusan". Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy véli, a mutató az ágazat legnagyobb problémáját, a külső kereslet, elsősorban a német ipar gyengélkedését, versenyképességének romlását támasztja alá. Ugyanakkor kicsit más megközelítést alkalmaz Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza arra mutat rá, az ipari adat a vártnál rosszabb lett, bár számítani lehetett rá a szintén a vártnál gyengébb év végi GDP-adatok miatt.

- A szakember teljesen jogosan teszi fel a kérdést, hiszen a novemberi és decemberi ipari visszaesés következtében az ipari kibocsátás volumene 2021-hez viszonyítva már több mint 6 százalékos csökkenést mutat.

"Az ipari termelés legutóbb ilyen mélyre süllyedt a 2020-as Covid-lezárások következtében."

A KSH legfrissebb becslése kapcsán az elemzők többsége hangsúlyozza, hogy...

a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása, azaz az akkumulátorgyártás mélyrepülésben van.

Regős Gábor hangsúlyozza a német autóipar kihívásait, valamint az elektromos járművek iránti kereslet vártnál gyengébb alakulását. Ezzel párhuzamosan Nagy János is figyelmeztet arra, hogy "a hazánk szempontjából létfontosságú elektromobilitás fejlődése jelentős mértékben lelassult". A szakértők azonban némi optimizmusra adnak okot, hiszen a számítógép, elektronikai és optikai termékek, valamint az élelmiszeripar, italok és dohánytermékek gyártásának növekedése kedvező jelzéseket mutat. Regős kiemeli, hogy ezek a szektorok elsősorban a belföldi piacra koncentrálnak, így kevésbé érintettek a nemzetközi kereslet problémáival.

A helyzet kilátásai sajnos nem túl biztatóak. Mindössze a Markonóm Intézet szakértője, Molnár Dániel tűnik optimistának, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a német ipar rendelésállománya decemberben jelentős, 6,9 százalékos növekedést mutatott havi szinten. Ugyanakkor megjegyzi, hogy ez a növekedés elsősorban a nagy volumenű megrendeléseknek köszönhető; ezek nélkül csupán 2,2 százalékos bővülésről beszélhetnénk.

Mindeközben a szakértők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy a konjunktúraindexek nem mutatnak számottevő változást. Az Erste elemzője kiemeli, hogy a német hangulatindexek többsége már egy éve változatlan maradt, és januárban is csupán minimális elmozdulást tapasztaltunk. Az ING Bank szakemberei szintén a bizalmi indexek folyamatos csökkenésére hívják fel a figyelmet, rámutatva, hogy a BMI ismét 50 pont alá került.

Többen arra emlékeztetnek, Németországban Olaf Scholz bukása után februárban előrehozott választások lesznek, ami nyomán új kormányzat fog felállni. Molnár Dániel azt reméli, ez fordulatot hozhat, amennyiben az új kormány gyorsan fel tud állni, és "megkezdődik a versenyképességi problémák orvoslása". E tekintetben kevésbé derűlátó Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint "ha az új kormány be is tudja indítani a gazdaságot, idő kell ahhoz, hogy annak hatásai érezhetőek legyenek".

Virovácz Péter, az ING Bank szakértője, egy izgalmas nézőpontot oszt meg a Donald Trump által kezdeményezett vámháború kapcsán. Szerinte ez a helyzet paradox módon ösztönözheti az európai gyártókat, hogy felpörögjenek a termelésben és bővítsék exportkészleteiket, mielőtt Trump végrehajtja a vámintézkedéseket az Európai Unióval szemben. Virovácz hangsúlyozza, hogy bár a kezdeti élénkülés hasznos lehet, a vámok bevezetése után egy újabb lejtmenet következhet, ami a globális kereskedelmet is kedvezőtlenül érintheti.

Bár a kormány az idei évben bejelentett nagyszabású beruházásokhoz nagy reményeket fűz, a szakértők egyre inkább kétségeiket fejezik ki ezekkel kapcsolatban. Molnár Dániel például úgy véli, hogy a második félévben a BYD, a CATL és a BMW termelésbe való belépése komoly fordulatot hozhat, de hangsúlyozza, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a külső kereslet stabilizálódása, a német gazdaság versenyképességének javulása, valamint a geopolitikai feszültségek enyhülése. Regős Gábor szintén optimista az új gyártókapacitások potenciális hatásait illetően, de felveti a kérdést, hogy milyen sebességgel fognak ezek a termelési folyamatok elindulni. Hasonló kételyeket fogalmaz meg Nagy János is, az Erste szakértője, aki arra figyelmeztet, hogy ezek a nagyberuházások "érdemi növekedést generálhatnak a kibocsátásban, különösen a második félév kezdetétől", ugyanakkor kiemeli, hogy a helyzet komplexitása miatt a jövőbeli kilátások még mindig kérdésesek.

Bár jelentős projekteket terveznek, a gyenge külső gazdasági helyzet - mint például az iváncsai akkumulátorgyár vagy a dél-koreai Toray beruházás újragondolása - miatt csupán óvatos optimizmusra lehetünk figyelemmel ebben az évben.

Nagy szerint e három üzem pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet. Virovácz Péter pedig kerek perec kijelenti, hogy e három gigaberuházás idei beindulása is egyre inkább kétséges a külső környezet miatt.

A Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs Jelentése szerint a BYD, a CATL és a BMW gyártóüzemeinek beindulása a GDP-hez 2025-ben 0,6, 2026-ban 0,8, 2027-ben 0,4 százalékponttal fog hozzájárulni.

Az előttünk álló időszak kilátásait Regős Gábor és Virovácz Péter foglalta össze lényegre törően. A Gránit Alapkezelő szakértője hangsúlyozza, hogy bár nem zárható ki a tavalyinál kedvezőbb ipari teljesítmény (különösen, hogy a bázis viszonylag alacsony), elengedhetetlen, hogy a gazdaság szerkezete diverzifikáltabb legyen, akár az iparon belül, akár a különböző ágazatok fejlődésén keresztül. Azonban a kérdés, hogy az ipar milyen hatással lesz az ország 2025-ös gazdasági teljesítményére, még mindig nyitott. Az ING Bank vezető közgazdásza arra figyelmeztet, hogy a belpiacra fókuszáló ipari szektoroknak reménykedniük kell a fogyasztás fellendülésében, de jelenleg inkább csak várakozás, mintsem konkrét bizonyítékok támasztják alá ezt a lehetőséget. Virovácz elemzése végén megjegyzi, hogy könnyen elképzelhető, hogy az ipar 2025 során sem válik a magyar gazdaság meghatározó motorjává.

A hazai ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága és a gyenge külső kereslet befolyásolja – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb közleményében. A Nagy Márton által irányított tárca szerint a tragikus magyar adatok hátterében az Európai Unió versenyképességi problémái állnak, miközben Németország már két éve recesszióval és politikai-gazdasági instabilitással küzd. Jelenleg a német gazdaság súlyos hatással van a magyar gazdaságra, amely a beszállítói láncokon keresztül érezteti a hatását a beruházások, az export és az ipari teljesítmény terén is. A közlemény kiemeli, hogy Magyarországon a modern gyárak és a megfelelő kapacitások rendelkezésre állnak, azonban a külpiaci válság következtében alacsonyabb kihasználtsággal dolgoznak. Pozitív jelként értékelik viszont, hogy az elmúlt év utolsó hónapjában a számítógép, elektronikai, optikai termékek, valamint az élelmiszer, ital és dohánygyártás emelkedett, amit a minisztérium a belső kereslet helyreállásának tulajdonít.

"A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett"

- ismételten szerepel Nagy Mártonék nyilatkozatában.