Ezer forinttal emelkedhet egy doboz cigaretta ára, miközben a csempészek fényűző körülmények között élvezik a "bidi" kényelmét.

Példátlan áremelkedés jöhet a dohányboltokban: ezer forinttal drágulhat egy doboz cigaretta. Már tavaly is a feketepiacról vettek minden hetedik cigarettát Magyarországon, a NAV pedig a milliárdos fogások mellett is csak a csempészek töredékét tudja megfogni. Az egyik, 8,5 millárdos kárt okozó csempész 180 millió forintos óvadék ellenében védekezhet szabadlábon, a házában a luxusautók és -órák mellett aranyozott bidét is találtak.

Az Európai Bizottság tervei szerint a cigaretta jövedéki adója több mint duplájára emelkedhet, 90 euróról 215 euróra ezer szálanként. Ez a drasztikus lépés akár ezer forintos áremelkedést is eredményezhet a magyar dohányboltokban dobozonként. A javasolt adóemelés 2028. január 1-jétől lépne életbe a hagyományos cigaretták esetében, míg a többi nikotinos termékre vonatkozó változtatások fokozatosan, később valósulnának meg.

Az egyik legnagyobb magyarországi dohánygyártó cég szakértője az Mfornak elmondta: reálisnak tartja a dobozonként ezer forintos áremelkedést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós adóemelés növelheti az ukrajnai és szerbiai dohányárakhoz mért különbséget. "A tervezett, 215 eurós jövedéki adó kétharmada minden uniós tagállamra vonatkozna, az egyharmadát pedig a tagállam átlagos vásárlóereje alapján állapítanák meg. De azoknak, akik a csempészárut 1200 forintért árulják a Keletinél, nem lesz adónövekményük, tekintve, hogy adót sem fizetnek" - mondta.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) sem tartja hatékonynak az árazás útján történő szabályozást. Szerintük a túl magas fogyasztói ár az illegális kereskedelem felé tereli a vásárlókat. Az ezredforduló óta csak 2012-ben fordult elő 20 százalék feletti éves áremelkedés a magyarországi cigarettáknál.

A KPMG legfrissebb becslései szerint a cigaretta feketepiacának következtében a magyar állam tavaly 72,3 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el. Ez a 2023-ra várt veszteség szinte a dupláját jelenti az előző évhez képest. Az Mfornak nyilatkozó dohányipari szakértő hangsúlyozta, hogy a nikotinos termékek illegális kereskedelme 2024-re már 100-130 milliárd forintnyi kárt okozhat a költségvetésben.

A KPMG 38 európai országban méri fel az illegális forrásból származó cigaretták forgalmát. A legfrissebb felmérés szerint tavaly 13,5 százalékra nőtt a feketepiaci cigaretták aránya Magyarországon. Az 5,6 százalékos tavalyi növekedés a második legnagyobb a vizsgált országok körében, a 13,5 százalékos arány pedig a legmagasabb, amit a KPMG valaha mért az országban. A legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találtak csempészcigarettát.

A YouGov tavaly végzett kutatása alapján a Magyarországon nem adózott dohánytermékek aránya 13,2%-ról 17,3%-ra emelkedett, míg a hamisítványok aránya 5,2%-ról 12,7%-ra nőtt. "A YouGov őszi felmérése alacsonyabb értékeket mutatott a tavaszihoz képest, ami részben a NAV által végrehajtott gyártóberendezés-lezárásoknak tudható be. A legfrissebb adatokat szeptember közepén teszi közzé a YouGov, és reméljük, hogy további csökkenésre számíthatunk" - nyilatkozta az Mfornak egy dohányipari szakértő.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKDSZ) tavaly egy név nélküli felmérés keretében több mint hétezer dohányzót kérdezett meg. Az eredmények alapján kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka kizárólag ismerősöktől, online rendelés útján, vagy egyéb, a Nemzeti Dohányboltoktól eltérő forrásokból szerzi be dohánytermékeit. A válaszadók több mint 20 százaléka a feketepiacot választotta, mivel a hivatalos boltban tapasztalt árakat nem tudják, vagy nem kívánják megfizetni. A szövetség megjegyzi, hogy a trafikok nem tudnak versenyezni a feketepiac által kínált, akár féláron elérhető dohánytermékekkel. Becsléseik szerint tavaly a Magyarországon elfogyasztott dohánytermékek 20 százaléka feketepiaci forrásból származott, és úgy vélik, hogy ez az arány folyamatosan emelkedik.

A magyar jogszabályok értelmében közúton maximum két doboz, míg légi úton legfeljebb tíz doboz cigaretta hozható be az Európai Unión kívülről. A cigarettacsempészet a büntető törvénykönyvben költségvetési csalásként van nyilvántartva, és az elkövetők gyakran orgazdaság, hivatali vesztegetés vagy pénzmosás vádjával is szembesülnek.

Az ukrán és a kontinens többi részéről érkező cigarettacsempészet szempontjából Kárpátalja kiemelkedő szerepet játszik, hiszen négy uniós tagállam határán helyezkedik el. Míg Magyarországon a cigaretták átlagára 2400 forint, addig Ukrajnában ez az ár 105-130 hrivnya (860-1070 forint) között mozog. Az árkülönbség csökkent, hiszen korábban akár négyszeres is lehetett, de az eltérés még mindig jelentősnek számít. Az Európai Unió nyomására az ukrán kormány emelte a cigarettákra kivetett adókat, azonban ez a lépés kétélű hatású. Az árkülönbség mérséklődése révén a csempészek nyeresége csökkenhet, viszont a magasabb árak miatt kevesebb ukrán vásárolja a legális dohánytermékeket, ami a feketepiac iránti kereslet növekedéséhez vezethet.

Ukrajna nem csupán az alacsony árak vonzereje miatt számít a cigarettacsempészet egyik legfontosabb központjának. Bár a csempészet mindig is illegális tevékenységnek számított az országban, egészen 2024. január 1-jéig nem minősült bűncselekménynek. Az ukrán cigaretták többsége helyben készül, azonban jelentős mennyiségű szállítmány érkezik Kínából és Belaruszból is, tovább növelve a feketepiac kínálatát.

2020-tól kezdve Belarusz lépett a legnagyobb szereplővé a kelet-európai cigarettacsempészet színterén. A Foreign Policy jelentése szerint a belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka szövetségese, a dohányipari mogul Alekszej Alekszin irányítja a csempészeti tevékenységeket, amelyek az Európai Unióba irányulnak. Azonban az orosz-ukrán háború kirobbanása óta drámai változások történtek: a Belaruszból Ukrajnába irányuló cigarettacsempészet mértéke a harmadára csökkent, mivel a bűnözők inkább a lengyel és litván határátkelőket választják. Jelenleg Minszkben egy doboz cigaretta ára körülbelül 655 forintnak megfelelő belorusz rubel.

Bécsbe már nem éri meg cigarettát csempészni, hiszen a magyarországihoz hasonló két-háromszoros árréssel számolhatnak az elkövetők, de Münchenben három-négyszeres, Londonban pedig hét-kilencszeres áron is el tudják adni az árut. Romániában 2200 forint körüli lej egy doboz cigaretta ára, Magyarországon tehát nagyobbat lehet szakítani. Ennek ellenére az ukrán-román határon is jelentős maradt a csempészforgalom.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly kiemelkedő eredményeket ért el, összesen 118,5 millió szál cigarettát és 119,6 tonna fogyasztási dohányt foglalt le. Ezen kívül három illegális dohánygyárat is sikerült felszámolniuk, amely egy figyelemre méltó teljesítmény. Érdekes módon a szlovák hatóságoknak egyszer már egyetlen lépésben sikerült hasonló nagyságrendű akciót végrehajtaniuk. Egy dohányipari szakértő az Mfornak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás tökéletes, és szerinte nem szükséges új jogszabályok bevezetése. Hozzátette, hogy a hatóságoknak inkább a meglévő szabályok betartatására kellene fókuszálniuk. "Tisztában vagyok vele, hogy a forráshiány és a szakemberhiány komoly kihívásokat jelent a nyomozók és a hatósági szakemberek képzésében" – mondta. A KPMG becslése szerint a Magyarországon illegálisan forgalmazott cigaretták mennyisége eléri a 880 millió szálat, így a NAV jelenlegi intézkedései csupán a feketepiac egy kis részét képesek kezelni.

A legtöbben a járműveikben rejtik el a csempészárut, de próbálkoztak már hajítógéppel, lóval, szekéren, illetve a tiszaújlaki határőröket egyszer traktorral akarták elütni. Egy másik csoport 700 méter hosszú alagutat ásott Ungvár gazdag, kertvárosi negyede és a szlovák Felsőnémeti között, amit elektromos vezetékekkel és szellőzőnyílásokkal is elláttak. A szlovák hatóságok 2012 nyarán ütöttek rajta egy magáncég területén, az alagút mellett 2,6 millió szál cigarettát is találtak. Becsléseik szerint, ha egy évig használták az alagutat, azzal 50 millió euró (akkori árfolyamon 14,3 milliárd forint) kárt okoztak a szlovák államnak.

Megkerestük az ukrán határőrséget, hogy megtudjuk, 2024-ben mennyi dohánytermék akadt fenn az ukrán-magyar határellenőrzés során, és hogy mely márkák voltak a csempészek favoritjai. A hatóság fogadta az Mfor adatigénylési kérelmét, de eddig még nem érkezett válasz. Az Europol a NAV-hoz és a magyar rendőrséghez irányította kérelmünket, de arra a kérdésünkre, hogy várható-e a feketepiac élénkülése az uniós adóemelés nyomán, szintén nem kaptunk választ. A NAV-ot is megkerestük, hogy információt szerezzünk a legnagyobb fogásokról és a csempészek által legkedveltebb termékekről, azonban ők sem reagáltak a megkeresésünkre. Érdemes megemlíteni, hogy a KPMG jelentése szerint Magyarországon a hamis Marlboro árusítása a legelterjedtebb.

Az utóbbi időszak legfigyelemreméltóbb eseményei közé tartozik egy dubaji Al-Maktúm repülőtérről Debrecenbe érkezett légi szállítmány, amely komoly figyelmet keltett. A debreceni repülőtéren a rakományt egy lengyel teherautóra pakolták át. Ezzel a szállítmánnyal összefüggésben bűnügyi őrizetbe vették Sarkadi Józsefet, aki Kárpátalján született, de Debrecenben él. Sarkadi korábban az ukrán határőrség főtisztjeként dolgozott, így jól ismerte a repülőtéren szolgálatot teljesítő pénzügyőrök beosztását, ami lehetővé tette számára, hogy három alkalommal is kikerülje a vámellenőrzést. 2021 januárjában 822 ezer, februárban 960 ezer, majd márciusban 1 millió 147 ezer doboz cigarettát csempésztek Magyarországra, ami összesen több mint 8,5 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.

Francia nyomozók 2021 márciusában értesítették a magyar hatóságokat egy figyelemre méltó ügyről. Sarkadi Nagyerdei körúti fényűző rezidenciájában közel 300 millió forintnak megfelelő dollárt és eurót, hét prémium kategóriás autót, 49 exkluzív órát, valamint egy aranyozott bidét találtak. Jelenleg szabadlábon védekezik, mivel 180 millió forint óvadékot fizetett ki, ami eddig a legmagasabb összeg, amit valaha is óvadékként letétbe helyeztek a magyar jogrendszer történetében.

Sarkadi társai között megtalálható a lublini repülőtér korábbi kereskedelmi igazgatója, Ireneusz Dylczyk, valamint az orosz-román Dmitrij Pisarev és az ukrán Volodimir Stont. Érdekesség, hogy Pisarevvel és Stonttal szemben már három éve érvényben van egy nemzetközi elfogatóparancs. Az ügy bonyolultságát fokozza, hogy az egyikük bűnszervezetet irányított, míg a másik Dubajban bonyolította le a dohányáru beszerzését, aminek szállítását Ireneuszsal együtt tervezték meg. Ireneusz a debreceni repülőtér korábbi járatfejlesztési igazgatójával jó kapcsolatot ápolt, azonban határozottan tagadta, hogy ismerné a másik két vádlottat. A vád szerint a szervezésért időnként 50 ezer eurót (akkori árfolyamon körülbelül 17,9 millió forintot) kaphatott, amelyet az első, idei márciusi tárgyaláson elhanyagolható összegnek tartott a szállítmány értékéhez és a legális tranzakciókhoz viszonyítva.

"A májusi tárgyaláson a bíró lehallgatási anyagokat ismertetett, és a nemzetközi információszerzés eredményeinek feldolgozása jelenleg is zajlik" - nyilatkozta Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője az Mfornak. A következő, szeptember 29-ei ülésen a magyar információszerzés által gyűjtött jelentős mennyiségű hangfelvétel kerül majd bemutatásra. "Ez a folyamat elhúzódhat, és akár két további tárgyalási nappal is kalkulálni lehet" - tette hozzá Dobó. A pénzügyőrökkel kapcsolatban is nyomozás indult, azonban a Törvényszék megerősítette az Mfornak, hogy eddig csak a négy említett személy ellen emeltek vádat.

A NAV legújabb, április 30-án végrehajtott akciója során egy olyan illegális cigarettagyártó hálózatot leplezett le, amelyet minden idők legnagyobb fogásának tekintenek. A nyomozás során Székesfehérvár ipari méretű gyárán kívül Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben is találtak nyomokat, ahol a bűnözők körülbelül ötven kamion segítségével szállították a hamis termékeket, pörgethető rendszámtáblákkal manipulálva a hatóságokat. Az ügyben hat embert, köztük egy magyar állampolgárt is őrizetbe vettek, és a nyomozás során kiderült, hogy a román-moldáv bűnszervezet több tagja korábban a moldáv rendőrség vezető pozícióiban dolgozott. A hatalmas, 41 helyszínen zajló akció során 24 milliárd forint értékben találtak dohánytermékeket: több mint egymillió doboz hamis cigarettát, 156 tonna dohányt – ami több mint 13 millió doboz cigaretta legyártásához elegendő – és több mint kétezer raklapnyi alapanyagot. Ha a termékek forgalomba kerültek volna, az a költségvetésnek 81 milliárd forint adóbevétel-kiesést okozott volna, ami meghaladja a KPMG által tavalyra becsült országos bevételkiesést.

Október folyamán három ukrán és két magyar állampolgárt vettek őrizetbe, miután egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében feltartóztatott kamionban 500 ezer doboz, azaz több mint egymilliárd forint értékű adózatlan cigarettát fedeztek fel. Ezzel egy időben egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei illegális cigarettagyártó üzemet is felszámoltak, ahol 6,3 tonna vágott dohányt találtak. Ez az alapanyag lehetővé tette volna további 600 ezer doboz cigaretta előállítását.

Egy tavaly februári razzia során hatalmas, négymilliárd forint értékű ukrán gyártmányú cigaretta és készpénz került lefoglalásra, melyek arab feliratokkal voltak ellátva. A Fejér megyei raktárakban 35 millió szál cigarettát találtak, és két ukrán férfit is őrizetbe vettek. A budapesti nyomozás során pedig napvilágra került, hogy az ügyben magyar és menekült státuszú szír elkövetők is érintettek voltak.

Nyíregyháza és Budapest között ötszáz alkalommal fuvarozhatott cigarettát az a csoport, amelyet átadás közben értek tetten egy budapesti garázsban 2020-ban. A bűnözők alkalmanként tízezer doboz cigarettát hoztak a fővárosba, összesen tehát ötmillió dobozzal adtak el. A szabolcsi ügyészség később egy ötmilliárd forintos fogásról is beszámolt, amelyet egy román cég által bérelt raktárban találtak Nyíregyháza ipari területén. "Nem tudok elképzelni olyan elkövetőt a megyében az elmúlt tíz évből, aki valamilyen módon ne kapcsolódott volna a szervezett elkövetéshez" - mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyészség csoportvezető ügyésze, Dr. Szilágyi László. A szabadságvesztés mértéke szerinte nem igazán elrettentő, az elkövetőknek sokkal jobban fáj a vagyon elkobzása.

A hatalmas üzlet nem mindig igényel monumentális teherautókat. Egy tizennégy fős család a kispaládi zöldhatáron csempészett át 160 ezer doboz cigarettát, amely több mint félmilliárd forintos kárt okozott az államkasszának. Miután az apa börtönbe került, a fia vette át a csempészcsapat vezetését. Ám mivel a közösségi médiában is büszkén hirdették illegális tevékenységüket, 2021 végén a hatóságok lecsaptak rájuk, és letartóztatták őket.

A korábbi MSZP-s politikus, Legény Zsolt, 2020 decemberében került a figyelem középpontjába, amikor a beregsurányi határátkelőnél 11 ezer doboz cigarettát találtak az autójában. Magyarországon azonban nem indult ellene büntetőeljárás, mivel egy büntetlen előéletű ungvári ismerőse azt állította, hogy ő töltötte meg a politikus járművét a tudta nélkül. Érdekes módon nem sokkal korábban, 2016-ban Beregsuránynál lepleztek le egy gyanús diplomáciai szállítmányt is, amelyet Ukrajna pozsonyi nagykövetsége próbált Magyarországra juttatni. A követség kisbuszában majdnem 60 ezer doboz cigaretta lapult, ami miatt a nagykövetet hamarosan visszahívták hivatalából.

A NAV által felszámolt bűnbandák kispályások azokhoz képest, akik 150 konténerben több mint másfél milliárd szál cigarettát csempésztek belga kikötőkön keresztül az Európai Unióba.

Európában az egymást követő hatodik évben folytatódott az illegális dohánytermékek térnyerése tavaly. Az uniós tagállamok költségvetését összesen 14,9 milliárd euróra (5894 milliárd forintra) becsült adóbevételtől fosztotta meg a feketepiac. A kontinens legnagyobb illegális dohánypiaca Franciaország, megelőzve Ukrajnát és az Egyesült Királyságot. Az EU-ban a hamisított cigaretták felét Franciaországban szívják el.

A dohánykereskedők tapasztalatai szerint Franciaországban és Írországban, ahol a dohánytermékek ára drámaian megnövekedett, a dohányzás népszerűsége mégsem csökkent számottevően. Franciaországban a feketepiac által kínált dohánytermékek már a teljes piac 37,6%-át képezik, míg a más országokból beszerzett, legálisan behozott áruk további 11,8%-ot tesznek ki. Hasonló helyzet áll fenn Írországban is, ahol a fogyasztott cigaretták közel fele nem a helyi, legális kereskedelemből származik.

Belgiumban a dohánytermékek több mint negyedét külföldről szerzik be, elsősorban Bulgáriából és Törökországból, ami évente körülbelül félmilliárd eurós veszteséget jelent az állam számára. Bojko Boriszov, Bulgária korábbi miniszterelnöke 2011-ben azt ígérte, hogy a következő évben véget vetnek a cigarettacsempészetnek, ám ez az ígéret azóta sem vált valóra. Ráadásul a bolgár rendőrség egyre inkább a csempészhálózat aktív részévé vált: novemberben egy hatmillió euró (kb. 2,4 milliárd forint) értékű szállítmányt sikerült lefoglalniuk, még a feletteseik utasítása ellenére is.

A dohányzók aránya Bulgáriában a legmagasabb az Eurostat legfrissebb statisztikái szerint. Magyarország esetében a dohányzás elterjedtsége az uniós átlaghoz képest nem kiemelkedő, azonban a fiatalok körében jelentős eltérések figyelhetők meg. A 15-24 éves magyar lányok körében a dohányzási arány 20,6 százalék, amivel az uniós ranglista élén állnak, még Törökországot is megelőzve. A hasonló korú fiúk szintén a dobogón helyezkednek el, Ausztria és Ciprus mögött. Az Eurostat a végzettség alapján is elemezte a dohányzási szokásokat, és megállapította, hogy a legfeljebb szakközépiskolát végzett nők Magyarországon dohányoznak a legnagyobb arányban az EU-ban, 22,2 százalékos értékkel, míg Szerbiában és Törökországban alacsonyabb ez a szám.