ENSZ-jelentés: Európa a globális felmelegedés leggyorsabb ütemével rendelkező kontinens Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint Európa a világon a leggyorsabban melegedő kontinenssé vált. Az éghajlatváltozás következményei már most is érezhetők, és a jövőb
A viharok gyakran rendkívül súlyosak voltak, az árvizek pedig 2013 óta nem voltak ennyire kiterjedtek, legalább 335 emberéletet követeltek és mintegy 413 ezer embert érintettek a jelentés szerint.
A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás. A tudósok szerint Európa az egyik olyan régió a világon, ahol az előrejelzések alapján a legnagyobb mértékben nő az árvízveszély, és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 000 halálesetet okozhat Európában.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára kiemelte, hogy "ez a jelentés világosan rámutat arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, amely a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás drámai következményeivel néz szembe".
"A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat" - mondta Saulo. A jelentés szerint az európai folyóhálózat 30 százaléka lépte át tavaly a "magas" áradási szintet, 12 százalék pedig már a "súlyos" mértéket is elérte. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kontinens csaknem felén rekordmagas volt az éves hőmérséklet, a tengerfelszín hőmérséklete pedig szintén rekordmagas volt, 0,7 Celsius-fokkal az átlag felett.
A Földközi-tenger térségében az átlaghőmérséklet figyelemre méltó, 1,2 Celsius-fokkal emelkedett az eddigi normákhoz képest. Ezzel párhuzamosan a kontinens más részein is megfigyelhető, hogy a "erős", "nagyon erős" és "extrém hőstresszes" napok száma a valaha mért második legmagasabb értéket érte el. Szeptember hónap során Portugáliában az erdőtüzek következtében körülbelül 110 ezer hektáros terület vált hamuvá mindössze egy hét leforgása alatt, és a becslések szerint Európában összesen 42 ezer embert érintettek ezek a pusztító tűzvészek.
A szélsőséges hidegviszonyokat tekintve figyelemre méltóan alacsony volt azoknak a napoknak a száma, amikor legalább "erős hidegstressz" volt megfigyelhető. Az európai kontinens egyes részein, ahol három hónapnál (90 napnál) kevesebb fagyos napot jegyeztek fel, szintén a valaha mért legmagasabb értékeket tapasztalták.
A kutatók minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak, különösen a Skandinávia és a Spitzbergák (Svalbard) gleccsereinél, ahol a tömegveszteség a legszembetűnőbb. Közép-Európa a világ azon területei közé sorolható, ahol a gleccserek a leggyorsabb ütemben zsugorodnak, ezért az ENSZ ebben az évben sürgette a gleccserek védelmét. A jelentés emellett a megújuló energiaforrások fejlődését is elemezte, és megállapította, hogy 2024-ben a tiszta villamosenergia-termelés rekordot döntött, meghaladva a 2023-as 43 százalékos szintet. Ez jól tükrözi Európa dekarbonizációs erőfeszítéseit, amelyek célja a fenntartható jövő biztosítása.
Florence Rabier, a C3S főigazgatója az adatok tükrében az ellenállóképesség növelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
