A támogatások elosztása elsősorban a hátrányos helyzetűeket érinti, mivel a politikai szempontok dominálnak a szociális szektor forrásainak elosztásában.

Az állami források politikai szempontok szerinti elosztása súlyos rendszerszintű kirekesztést és stigmatizálást okoz, különösen a szegényebb és sérülékenyebb közösségek esetében. E témáról részletes összefoglalót készített a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, amely tagjai körében végzett átfogó felmérést.

Az "egyházi fenntartású szolgáltatások" esetében gyakran tapasztalható, hogy a szociális ágazatban a szakmai függetlenség nem mindig garantált. A dolgozók kiválasztása nem csupán a szakmai kompetenciák, hanem inkább a világnézeti nézetek alapján történik. Ezt a nézetet megerősítette a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete is, miután egy belső kérdőíves felmérést végeztek a tagság körében.

Meleg Sándor, a szervezet elnöke lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy a 2026-os választásokra való felkészülés célja a szociális szféra elvárásainak pontos megfogalmazása volt. Arra kérte a tagságot, hogy osszák meg véleményüket a legégetőbb problémákról, valamint arról, milyen intézkedéseket és megoldási irányokat tartanak szükségesnek a következő kormánytól. Elképzelhető, hogy a közeljövőben egy szélesebb körű mintán is elemzik majd a javaslatokat, így a szakmai közvélemény sokszínűbb és gazdagabb reakciókkal gazdagodhat.

Ismételten figyelmen kívül hagyták a szociális szektor szükségleteit, a 2026-os költségvetési tervezetben pedig egy árva cent béremelés sem szerepel.

A beérkezett válaszok világosan tükrözik:

Az állami források politikai alapú elosztása rendszerszintű kirekesztést és stigmatizációt okoz, különösen a hátrányos helyzetű és sérülékeny közösségek számára. Az ilyen gyakorlatok nem csupán a társadalmi egyenlőséget veszélyeztetik, hanem mélyebb szakadékokat is kialakítanak a már így is marginalizált csoportok között.

A vallási alapú szolgáltatások előnyben részesítése sérti az állami semlegességet, és diszkriminatív hatású.

Az összefoglalójukban kifejtették, hogy a döntéshozatali folyamatokban és az ellátásszervezés terén nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi jogi alapelvek. Emellett esélyegyenlőségi problémák is felütik a fejüket, mivel embereket zárhatnak ki vallási hovatartozásuk, ideológiai nézeteik vagy szexuális orientációjuk miatt.

A "kliens", azaz az ügyfél méltósága könnyen sérülhet, amennyiben vallási elemeket kell elfogadnia a segítő kapcsolat során. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy a segítő szakember tiszteletben tartsa az ügyfél vallási meggyőződéseit, és ne kényszerítse azokat rá. Az empátia és a nyitottság elengedhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolat támogató és bizalmas maradjon.

- fűzték hozzá.

Kitért az egyesület arra is, hogy a szociális szolgáltatásokat egyre inkább politikai döntések irányítják, amelyekből kizárják a szakmát, így szerintük a szociálpolitika nem reagál a valós társadalmi igényekre. A kormány lehetővé tette,

hogy nem megfelelő végzettségű személyek dolgozzanak a szociális szektorban, ami veszélyezteti a szolgáltatások minőségét. A fenntartók egy része alulfinanszírozott, a továbbképzések gyakran nem nyújtanak valós szakmai fejlődést

- fűzték hozzá. Mint írták, a problémák kezeléséhez szakmai és társadalmi párbeszéd kell, amelynek elengedhetetlen része a bizottságok és munkacsoportok létrehozása. Az SZMME a többi között szociális-, lakhatási-, mentális- egészségi-, foglalkoztatási-, és önkormányzati bizottságok alapítását ajánlja, amelyek a döntéshozatal előkészítésében, a problémák és megoldási lehetőségek feltárásában vennének részt.

A következő kormánytól azt várják, hogy lehetőséget teremtsen arra, a szociális munkának ne pusztán végrehajtó funkciója legyen, hanem ismét a segítő szakma és az emberi jogok elveinek megfelelően működjön.

Elegük lett az Orbán-kormány ígéreteiből, összehangolt demonstrációra készül a szociális ágazat

Lapunkban többször is foglalkoztunk azzal a súlyos problémával, hogy hazánkban hiány van az ápolói, házi segítségnyújtói, hajléktalanellátásban, valamint gyermekvédelmi szociális szakemberekből és családsegítőkből. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a helyzet még aggasztóbb, mint korábban gondoltuk.

A bentlakásos otthonokban tapasztalható munkaerőhiány már meghaladja a 30 százalékot, ám a kormány a problémák orvoslása helyett inkább ideológiai irányváltásra összpontosít.

A szociálpolitikát a gondoskodáspolitika fogalmának bevezetése váltotta fel 2021-ben, aminek egyik legfontosabb alapja az állami segítség minimálisra csökkentése. A korábban szociális ügyekért felelős államtitkárság 2022 után gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárság lett, vezetője, Fülöp Attila ekkor azt írta a Gondoskodás című lapban: "mi, a kormányzat részéről abban a gondoskodáspolitikában hittünk az elmúlt években és hiszünk jelenleg is, amelyik az önellátásra, a saját képességek fejlesztésére teszi a hangsúlyt." Az állam szerepét az egyházak veszik át, és a képzések elnevezésében is megtörtént a csere. Fülöp Attila szerint "a jó felállás a szociális területen az, ha az állam és az egyház kéz a kézben próbál meg segíteni a rászorulóknak; ha ilyen missziót vállal az egyház, akkor azt eddig is támogatta és a jövőben is támogatni fogja a kormány."

A diplomások aránya az ágazatban drámai mértékben csökkent: míg tíz éve még 30%-ot képviseltek, mára ez az arány körülbelül 20%-ra esett vissza. Egyre több szakember hagyja el a területet, amiért a nettó 300 ezer forintos bér is felelős. Az érdekvédelmi szervezetek hiába sürgetik a kormányt, hogy hívja össze a Szociális Érdekegyeztető Tanács ülését, a válasz elmarad. Különösen a gyermekvédelem területén a kormány számos, szinte kivétel nélkül szigorító jogszabályt hozott, ám a szakma független képviselőit soha nem vonta be a döntéshozatali folyamatba.

Az ellátás helyett a fegyelem kerül előtérbe, míg a szakembergárda bővítése helyett vagyonőröket alkalmaznak a gyermekvédelem megerősítésére. A magyar gyermekvédelem és más szociális szektorok válságos helyzetben vannak, szinte összeomlás szélén állnak. A szociális területen dolgozók bérköveteléseire a kormány eddig nem reagált, de ők nem tervezik megállni a harcot, további akciókat készítenek elő.