A kormány véglegesen jóváhagyta a plázastop szigorúbb szabályozását.
Ezennel bevezetésre kerül, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanok esetében nem csupán építési, hanem vásárlási vagy bérlési lehetőségek sem állnak rendelkezésre a szükséges rendeltetésmódosítási engedély megszerzése nélkül. A hatóságok e szabályozás célja a megfelelő használati feltételek biztosítása.
Az augusztus 18-i Magyar Közlönyben közzétett új kormányrendelet jelentős változásokat hoz a plázastop szabályozásában. Eszerint minden olyan kereskedelmi építmény, amelynek árusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, rendeltetésmódosítási engedélyt igényel, amennyiben napi fogyasztási cikkeket kívánnak benne értékesíteni. Ez a rendelkezés nem csupán az újonnan épített létesítményekre vonatkozik, hanem a meglévő ingatlanok esetében a tulajdonos- vagy használóváltás esetén is érvényes.
Az új üzemeltetőnek mindenképp külön engedélyt szükséges beszereznie, függetlenül attól, hogy a korábbi bérlő már rendelkezett ezzel.
A rendelet értelmében már az árusítótér fizikai megosztása, elválasztása is engedélyköteles lehet, ha a létrejövő új egység szintén napi fogyasztási cikkeket forgalmazna.
A kormány döntése nyomán a "plázastop" újabb szigorítása hivatalosan is jogszabályba került. Ezt a lépést Lázár János építési miniszter, valamint az Energiaügyi Minisztérium vezetői már korábban is érintették. Az indoklás szerint a fő cél a helyi lakosság védelme, a közösségi érdekek figyelembevételének biztosítása, továbbá a nagyméretű kereskedelmi központok terjeszkedésének tudatos kontrollálása.
Júniusban, amikor csupán a tervezet állt rendelkezésre, már előre jeleztük: ezek a feltételek drámaian leértékelnék a már működő kereskedelmi ingatlanokat. A bizonytalanság ugyanis kockázatot hordoz magában, ami pedig értékcsökkentő hatással bír. Ez a helyzet a még meg nem épült plázákra és kereskedelmi ingatlanokra is kiterjedne, hiszen a piacon aligha akadna olyan beruházó, aki ilyen körülmények között merne belefogni egy újabb befektetésbe. Lázár János minisztériuma, akárcsak az építészeti törvény reformjánál, itt is figyelmen kívül hagyta az érintettek véleményét.
Egyes piaci szereplők aggályosnak találták, hogy a legújabb rendelet mögött a kormány szándéka húzódik meg: a kereskedelmi ingatlanok piacának teljes ellenőrzés alá vonása. Az állandó engedélyeztetési eljárások miatt csupán azok a befektetők tudnák biztosan érvényesíteni érdekeiket, akik garantálni tudják, hogy bérlőik hozzájutnak a szükséges engedélyekhez. Ennek következtében sokan úgy érzik, hogy a piaci verseny korlátozottá válik, és csak a legnagyobb, legjobban felkészült szereplők maradhatnak talpon.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium akkor lapunk kérdésére úgy reagált: "az ingatlanok átruházása, értékesítése, illetve az azon belüli leválasztás vagy hasznosítás magánjogi tevékenységek, önmagában ebbe a kormányzat nem kíván beleszólni, sem ezeket engedélyhez kötni. Az új szabályok szerint akkor kell csupán rendeltetésmódosítási engedélyt kérni, ha e tevékenységek után az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván ott folytatni", ami meglehetős önellentmondás, hiszen a rendeltetésmódosítási eljárással a kormány valójában magánjogi folyamatokba avatkozik be.
