A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megnyílt egy izgalmas tablókiállítás, amely a "Duett: zene és fényképezés" címet viseli. Az esemény egyesíti a zene és a fényképezés művészetét, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy felfedezzék, miként hatnak egymásra ez

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás keddi megnyitóján elmondta, hogy a MNM és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része kedd délutántól lesz látható a városligeti intézményben.

A főigazgató tájékoztatása alapján a két helyszínen zajló kiállítások fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gazdag gyűjteményéből lettek kiválasztva.

A "Duett" című kiállításban a zene és a fényképezés varázslatos találkozása bontakozik ki, ahol a hangok és képek összefonódva teremtik meg a művészeti élményt.

A főigazgató ismertetése szerint a két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.

A megszólaló zene betölti teret:

családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg -mutatott rá a főigazgató.

Mindkét kiállítás egy különleges koncepcióra épül, amely kilenc különböző tértípuson keresztül tárja elénk az archív felvételeket. E rendezvények során két hónapon át felfedezhetjük, hogyan formálják a múlt emlékei a jelenünket.

- fűzte hozzá Zsigmond Gábor.

Bősze Ádám zenetörténész kifejtette, hogy a kiállítás archív felvételei olyan zenei pillanatokra, csendekre, harci színtérre, polgári otthonok hangulatára és koncertek atmoszférájára világítanak rá. Hangsúlyozta, hogy ezek a pillanatképek felidézik, milyen zenék csendülhettek fel egy adott időben és helyen. A néma fotók a képzelet segítségével zenei élménnyé alakulnak, tette hozzá a zenetörténész.

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor elmondása szerint a kiállításon bemutatott művek nem a zene által kiváltott érzelmeket célozzák meg, és nem a zenéből nyernek ihletet. Helyette olyan tereket tárnak elénk, amelyek a zenei élményekkel vannak átszőve, így mindkét tárlat különböző térbeli dimenziók mentén kap helyet.

Ahogyan említette, olyan helyszíneket kutattak, amelyek hangulatai és értelmezései szoros összefüggésben álltak a bennük felcsendülő zenével, és azzal, hogy ez a zene miként formálta az ott tartózkodó emberek élményeit.

Ezek a képek lehetőséget biztosítanak arra, hogy kérdéseket fogalmazzunk meg.

- magyarázta a kurátor.

Szegedy-Maszák Zsuzsanna bemutatása alapján az egyik fotón a tizenhat éves Dohnányi Ernő édesapjával és más zenészek társaságában látható, míg egy másik képen Cselényi József operaénekes családjával együtt pihen otthonában. Ezen kívül egy archív felvételen Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető, amint éppen zongorázik.

A kiállítás egyik izgalmas szegmense olyan első világháborús katonákat mutat be, akik csellókat készítettek, ezáltal egyedülálló perspektívát adva a háborús időszak zenei kultúrájára. A képek között feltűnik a Zeneakadémia impozáns tere is, ahol a kurátor szavai szerint "Clemens Krauss vezénylését idézhetjük fel, miközben a Bécsi Operaház százfős énekkara a pesti közönség előtt lép fel". Ez a látványos összhang a múlt zenei öröksége és a háborús realitások között különleges élményt nyújt a látogatóknak.

Horn Márton, a Magyar Zene Háza vezetője úgy véli, hogy a képek nézegetése során a zene szelleme életre kelhet bennünk. Érzelmek és emlékek idéződnek fel a gyermekkorról és a hétköznapok élményeiről, amelyek révén a néző úgy érezheti, hogy a zene folyamatosan körülöleli őt - emelte ki.