Az utazási kedv fokozódásával párhuzamosan a népszerű üdülőhelyek árai is megemelkedhetnek. Érdekes felfedezni, hogy mi áll valójában az új idegenforgalmi adó bevezetésének hátterében.
Sokan bosszankodnak, amikor kiderül, hogy egy nyaralás többe kerül, mint tervezték - és nem az infláció miatt. Pedig az egyre több helyen bevezetett idegenforgalmi adók hosszú távon a fenntartható turizmust, a természeti kincsek és városok megóvását szolgálják.
Egyre több népszerű úti cél dönt úgy, hogy klímavédelmi célú idegenforgalmi adót vezet be. Bár elsőre frusztráló lehet a plusz költség, valójában ezek a díjak kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a jövőben is élvezhessük a természet szépségeit és a kultúrák gazdagságát.
A világ különböző tájain új adók bukkantak fel a szállásdíjak, kompjegyek és a nemzeti parkok belépőjegyei kapcsán. Ezek az intézkedések már nem csupán az államkassza feltöltésére irányulnak, hanem fontos célkitűzésük a klímaváltozás elleni küzdelem, a természeti katasztrófák megelőzése, valamint az ökoszisztémák helyreállításának elősegítése.
2023 augusztusában a hawaii Lahaina városát elpusztító tűzvész után a szigetek különleges lépésre szánták el magukat: bevezették az Egyesült Államok első olyan idegenforgalmi adóját, amely kifejezetten a klímaválsághoz köthető. A "Green Fee" névre keresztelt díj 0,75%-kal növeli meg a szállásadót - vagyis egy 150 000 forintos (kb. 400 dolláros) tartózkodás esetén ez körülbelül 1125 forintnyi többletet jelent. Ez az apró összeg évente akár 36 milliárd forintnak (100 millió dollárnak) megfelelő bevételt hozhat, amelyet erdőtüzek utáni helyreállításra, korallzátonyok védelmére és klímaalkalmazkodási projektekre fordítanak.
Görögország 2024 januárjától bevezeti a "Klímaválság-ellenállási Díjat", amelynek célja a klímaváltozással szembeni védekezés erősítése. A látogatók éjszakánként 200-4000 forint közötti összeget fizetnek, attól függően, hogy milyen szálláshelyet választanak és melyik évszakban utaznak. A legnépszerűbb szigeteken, mint Mikonosz vagy Szantorini, a díj akár 8000 forint fölé is emelkedhet személyenként. Az így befolyt éves 160 milliárd forintot a vízgazdálkodás, a katasztrófa-megelőzés és a természet helyreállításának támogatására használják fel.
Idén Balin bevezettek egy körülbelül 5600 forintos egyszeri "zölddíjat" a külföldi látogatók számára, míg a Maldív-szigetek esetében 2025-től megduplázzák az éjszakánkénti környezetvédelmi illetéket, amely jelenleg körülbelül 4400 forint (12 dollár) per fő, per éj. Új-Zéland már 2019 óta alkalmaz külön díjat a nemzetközi utasok után, amely 2024-re eléri a 17 000 forintot (100 új-zélandi dollár). Ebből a bevételből kerékpárutakat újítanak fel, védett ösvényeket állítanak helyre és partokat erősítenek meg.
