Debrecenben található akkumulátorgyár ügyében szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nem hajtották végre a jogszabályok által megkövetelt előzetes vizsgálatokat.

A bíróság akár meg is semmisítheti a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt.

Két független szakértő, akiket a bíróság kért fel, arra a megállapításra jutott, hogy a CATL debreceni akkumulátorgyárának hatósági engedélyei több szempontból is hiányosak, és nem felelnek meg minden vonatkozó jogszabálynak. Ez a helyzet komoly következményekkel járhat, mivel a bíróság akár meg is semmisítheti a gyár működéséhez elengedhetetlen környezethasználati engedélyt. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a gyár nem tudja megkezdeni a sorozatgyártást az új engedély megszerzéséig - értesült a Telex.

2022 nyarán került nyilvánosságra, hogy a kínai CATL, amely a világ élvonalába tartozik az elektromos autók akkumulátorainak gyártásában, Debrecenben kezdi meg második európai gyárának építését. Ez az üzem nemcsak Magyarország legnagyobb gyárai közé fog tartozni, hanem jelentős víz- és energiafogyasztása mellett számos mérgező vegyi anyaggal is fog foglalkozni.

Egy ilyen üzem elindításához egy speciális, úgynevezett környezethasználati engedélyre van szükség, amelyet egy külsős cég készít elő, majd a vármegyei kormányhivatal hagy jóvá. Bár a CATL beruházásának környezeti hatásairól a projekt bejelentése után egymásnak ellentmondó adatok és tanulmányok láttak napvilágot, a kormányhivatal 2023 februárjában kiadta a gyár környezethasználati engedélyét.

Ezt az engedélyt azóta egyszer módosítani kellett, az új verzió szerint a gyár hatásterülete nagyon kicsi, és azon belül nem él senki. Helyi civilek - a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai, valamint Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnöke - szerint azonban az engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően adták ki, és abban rosszul számolták ki, hogy a gyár milyen hatásokkal lehet a környezetére.

Szerintük a gyár hatásterülete az engedélyben megadottnál jóval nagyobb, és arra hivatkozva, hogy ők is a hatásterületen belül élnek, a bíróságon támadták meg a katasztrófavédelmi engedélyt.

A bíróság tavaly márciusban határozatot hozott, amely szerint egy független igazságügyi szakértőnek kell megállapítania a gyár hatásterületét. Az ezzel kapcsolatos költségeket azonban a civileknek kellett vállalniuk, akik a pert indították. Az indoklásuk szerint a civilek csak akkor jogosultak a per megindítására, ha bizonyítást nyer, hogy valóban a gyár hatásterületén élnek.

Az ügyben végül két igazságügyi szakvélemény készült, amelyeket mostanra küldtek ki a perben részt vevő feleknek. Ezek szerint

az akkugyárnak kiadott környezethasználati engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg.

Sőt, tulajdonképpen a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz.

Halász Árpád ügyvéd, aki a pert indító civilek képviseletét látja el, hangsúlyozta, hogy a legfrissebb fejlemények két fontos megállapítást támasztanak alá, amelyeket a civilek már a kezdetektől fogva hangoztattak. Először is, bizonyítást nyert, hogy a környezethasználati engedély kiadásának folyamatában nem tartották be a jogszabályi előírásokat. Másodszor pedig, a magánszemélyek, akiket ő képvisel, nem zárhatóak ki a jogi eljárásból azzal az indokkal, hogy nem laknak közvetlenül a gyár hatásterületén.