Az idei Magyarok Kenyere programot a hagyományos búzaszentelés szertartása indította el, mely egy újabb jelentős lépést jelent közösségünk számára.

A Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepség, melyet április 23-án rendeztek meg, a Magyarok kenyere program kiemelt nyitóeseménye. A szervezők - a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően, egyházi felekezetek közreműködésével - kérik Isten áldását a jó vetésre, a bő termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért. Valamint a gazdákért, akik kiemelt munkát végeznek azért, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér.

Az idei évben a Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepség egy varázslatos helyszínen zajlott, hiszen a korábbi szentelési helyek – Vajdaság, Erdély, Felvidék és a Partium – után most egy igazi kis ékszerdoboz, a mindössze 600 lakosú drávaszögi Karancs település fogadta a résztvevőket.

A rendezvény házigazdájaként Szabó Attila, a HMDK gazdakörének elnöke köszöntötte a résztvevőket, és beszédében az időnként viharos történelmi háttérre is reflektálva mutatta be, milyen érzés ma Horvátországban magyarnak lenni. Jankovics Róbert, a szervezet elnöke kiemelte, hogy a magyarság identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez kulcsszerepet játszik a HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiája, valamint a magyar kormány által nyújtott támogatás.

Demcsák Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott zágrábi nagykövete hangsúlyozta, hogy a támogató programok eredményessége arra utal, hogy egyre több magyar fiatal választja Horvátországot otthonául, mivel úgy érzik, hogy érdemes a szülőföldjükön maradni. Különösen nagy büszkeséggel tölti el, hogy az idei ünnepségen a diaszpóra magyarsága is képviseltette magát; hiszen a rendezvényen részt vett egykori miniszterelnökünk dédunokája, gróf Tisza Ilona, aki férjével, Nitsch Gábor lelkésszel együtt szólalt fel. Tisza Ilona szívhez szóló szavakkal beszélt a magyarság iránti szeretetéről és a hagyományaink ápolásának fontosságáról. Kiemelte, hogy a leglényegesebb az, hogy mindig legyen egy kéz, amelyre támaszkodhatunk, amely vet, arat, őröl, süt és elkészíti a 15 millió magyar kenyerét.

Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára már számos alkalommal részt vett a Magyarok kenyere program rendezvényein. A tárca által irányított határon túli falugazdász-hálózat is fontos eleme ennek a karitatív kezdeményezésnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a vetés megáldásának népi és egyházi hagyományai jelentős nemzetmegtartó erővel bírnak, és elengedhetetlen, hogy ezek újra a magyar közösségek mindennapi életének részévé váljanak.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi kihívásokat. A megoldások kulcsa az együttműködésünkben, a közös gondolkodásban és az összetartozásunkban rejlik. Ezt jól szemlélteti a Magyarok Kenyere program, amely képes összekötni a határokon át a magyar közösségeket, és lehetőséget ad arra, hogy a magyar emberek megtalálják egymást.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy...

Kiemelte: csodálatos és példaértékű, hogy így együtt ünnepelhetünk, amelynek üzenete minden magyar számára a világ bármely pontján az, hogy egy szívvel és közös akarattal minden nehézségen felülkerekedhetünk.

Az ünnepség műsora és a felszólalások után közös felvonulás indult a búzatábla felé, ahol Almási Róbert, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyar közösségekért felelős referense, valamint Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke közösen mondtak áldást.

Ezt követően az istentiszteletet Hájek János Karancson szolgáló lelkész celebrálta a helyi református templomban. Az eseményt előadásaikkal tették teljessé a helyi énekkar, a HMDK Csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, Ficak Lili népdalai és Éles Zoltán citerajátéka, valamint Pinkert Ilona szavalata.