Az éhezés világszerte csökkenő tendenciát mutat, azonban Afrikában és Nyugat-Ázsiában a helyzet egyre aggasztóbbá válik.
A legfrissebb becslések alapján a globális népesség 8,2 százaléka, azaz körülbelül 673 millió ember szenvedett éhségtől 2024-ben. Ez a szám a 2023-as 8,5 százalékhoz és a 2022-es 8,7 százalékhoz képest csökkenést mutat. Azonban a fejlődés nem volt homogén, mivel Afrika számos térségében, valamint Nyugat-Ázsiában sajnálatos módon tovább nőtt az éhezők száma. Ezt a helyzetet az "Élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világban 2025" című jelentés tárja fel, amelyet az ENSZ öt szakosított szervezete publikált.
A jelentést néhány nappal ezelőtt mutatták be az ENSZ második élelmiszer-rendszerekről szóló csúcstalálkozóján, amelyet Addisz-Abebában tartottak. A dokumentum alapján 2024-re várhatóan 638 és 720 millió között alakul azoknak a száma, akik nem férnek hozzá elegendő élelemhez. Ha a középértéket nézzük, ez 673 millió embert jelent, ami 15 millióval kevesebb a 2023-as adatokhoz képest, és 22 millióval alacsonyabb, mint a 2022-es évben.
Bár ez a csökkenés kedvező fordulatot jelent, az adatok még mindig meghaladják a világjárvány előtti szintet, amit az elmúlt évek gyors élelmiszerár-növekedése is erőteljesen befolyásolt.
A javulás Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában is megfigyelhető volt: Ázsiában - a teljes térségre tekintve - az alultápláltság aránya 2022-höz képest 7,9 százalékról 6,7 százalékra - vagyis nagyjából 323 millió emberre - csökkent, Latin-Amerikában és a Karib-térségben pedig ez az arány a 2020-as 6,1 százalékról 5,1 százalékra - vagyis nagyjából 34 millió emberre - csökkent 2024-re.
Sajnos, a kedvező globális trendek éles ellentétben állnak az afrikai és nyugat-ázsiai helyzettel, ahol az éhezők száma továbbra is aggasztó mértékben emelkedik. Afrikában 2024-re az éhezők aránya meghaladja a 20 százalékot, ami körülbelül 307 millió embert érint. Nyugat-Ázsiában pedig a helyzet nem sokkal jobb, hiszen itt is körülbelül 12,7 százalék, azaz több mint 39 millió ember szenved éhezéstől.
Az előrejelzések alapján, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2030-ra várhatóan 512 millió ember fog tartósan alultápláltá válni, közülük 60 százalék Afrikában él majd. Ez a szám rávilágít arra, hogy még rengeteg teendő vár ránk az ENSZ második fenntarthatósági céljának, a zéró éhezés megvalósítása érdekében. E figyelmeztetést az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), a Gyermekalap (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen fogalmazta meg.
A jelentés azt is vizsgálta, hogy milyen hatásai voltak a 2021-2023 közötti élelmiszerár-emelkedésnek az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra.
Az élelmiszerárak emelkedését az alábbi okok váltották ki:
Az élelmiszerárak folyamatos növekedése komoly kihívások elé állította a világjárvány után a táplálkozás és élelmezés helyreállítását. 2020 óta az élelmiszerek ára lényegesen gyorsabban emelkedett, mint az általános árszint, ami aggasztó trendet mutat. 2023 januárjára a különbség már 5,1 százalékpontra nőtt; az élelmiszer-infláció ezen időszak alatt 13,6 százalékot ért el, míg az általános infláció 8,5 százalékon stagnált. A legnagyobb nehézségekkel azonban a legszegényebb államok küzdöttek, hiszen az alacsony jövedelmű országokban 2023 májusára az élelmiszer-infláció megdöbbentő módon 30 százalékra ugrott.
Minden gyermeknek jár, hogy egészségesen fejlődjön, hiszen a jövőnk alapját adják. Jelenleg azonban több mint 190 millió, öt év alatti kisgyermek szenved az alultápláltságtól, ami komoly és visszafordíthatatlan következményekkel járhat mind testi, mind szellemi fejlődésükre nézve. E jelentés egy sürgető figyelmeztetés arra, hogy azonnali lépéseket kell tennünk a legfiatalabb és legsebezhetőbb gyermekek védelme érdekében. Fontos, hogy megerősítsük a szociális védelmi rendszereket, és hangsúlyozzuk a családok számára a helyben készült, tápláló ételek jelentőségét, különösen az anyatej fontosságát - emelte ki Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A jelentés különféle intézkedéseket javasol az élelmiszerárak hatásainak enyhítésére. Többek között például:
Az UNICEF elkötelezett munkát végez 130 különböző országban az alultápláltság megelőzése és kezelése érdekében. Célja, hogy életmentő terápiás ételeket juttasson el az éhező gyermekekhez, biztosítva számukra a szükséges tápanyagokat és gondoskodást. Az alapítvány célja, hogy minden gyermek megkapja azt az ellátást és táplálékot, amelyre jog szerint szüksége van.
Ehhez a küldetéshez, amelynek célja a világ legkiszolgáltatottabb, éhező és alultáplált gyermekeinek segítése, Magyarországon bárki csatlakozhat. Részt vehet a programban, amely lehetővé teszi, hogy saját gyermekeinek táplálkozását is támogassa, miközben egy közös főzési élményben osztozik a családjával 12 hónapon keresztül. A szervezet ezért indította útjára a KajaKaland című játékos, családokat bevonó edukációs programját, amely Fördős Zével, a Street Kitchennel és más neves partnerekkel, mint például a Pagony könyvkiadó, Antal Emese dietetikus és Kalas Györgyi író, közösen valósul meg.
Bárki bekapcsolódhat havi pár ezer forint támogatás átutalásával, amivel saját gyerekeinek is jót tesz és a válságövezetekben élőket is segíti. A résztvevő magyar családok gyerekei a program végére megtanulnak főzni, komfortossá válnak a konyhában, megismerik a világ sokféleségét és közelebb kerülnek a tudatos és egészséges táplálkozáshoz.
