Aszteroida fenyegeti a Földet és a Holdat, ezért a NASA és az ESA egy különleges megoldáshoz folyamodtak.

Precíziós eszközt vetnek be a csillagászok a 2024 YR4 aszteroida megfigyelésére, amely 2032-ben veszélyt jelenthet a Föld vagy a Hold biztonságára. A NASA, valamint az Európai Űrügynökség szakemberei globális bolygóvédelmi intézkedésterv kidolgozásába kezdtek, a James Webb űrteleszkóppal még pontosabb információkat kívánnak szerezni az aszteroidáról.
Sürgős döntés született: a csillagászok a legfejlettebb űrteleszkópot, a James Webb űrtávcsövet állítják hadrendbe a következő hónapokban. Céljuk, hogy részletesebben feltérképezzék a 2024 YR4 aszteroidát, amely veszélyeztetheti a Földet és a Holdat egy lehetséges 2032-es becsapódás során. Ezt az információt az Európai Űrügynökség (ESA) legutóbbi frissítésében tették közzé.
Ahogyan már korábban említettük, a 2024 YR4 aszteroida Földdel való ütközésének valószínűsége 2,3 százalékra nőtt. A tudósok a becsapódás lehetséges időpontját 2032-re prognosztizálják. A méret és a kockázat szempontjából végzett elemzések alapján a NASA szakértői globális bolygóvédelmi intézkedéseket terveznek, hogy felkészüljenek az esetleges következményekre.
A 2024 YR4 aszteroidát 2024. december 27-én azonosították, a legfrissebb adatok szerint pedig 2025. február 10-én állapították meg a helyzetét.
A csillagászok most azon fáradoznak, hogy minimalizálják az aszteroida pályájával kapcsolatos bizonytalanságokat, és ezzel kiküszöböljék a becsapódás kockázatát. A legfrissebb megfigyelések révén sikerült pontosítani az űrszikla méretét, amely a jelenlegi adatok alapján valamivel kisebb, mint az előzetes becslések, és 40-90 méter közötti átmérővel bír. A James Webb űrtávcső infravörös megfigyelései révén azonban sokkal részletesebb és megbízhatóbb információkat kaphatunk az aszteroidáról.
Az első megfigyelések várhatóan március elején kezdődnek, amikor az aszteroida elérkezik abba a fázisba, hogy az űrteleszkópok számára megfigyelhetővé válik, és ekkor éri el legfényesebb állapotát. A második megfigyelési szakaszra májusban kerül sor, amikor a csillagászok a 2024 YR4 hőmérséklet-változásait elemzik, és pontos adatokat gyűjtenek az aszteroida valós pályájáról, egészen addig, amíg 2028-ban ismét láthatóvá nem válik.
A NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség (CSA) nemzetközi együttműködésében létrejött James Webb a valaha készült legnagyobb és legerősebb távcső. A 6,5 méter átmérőjű infravörös űrtávcső a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje, érzékeny műszereinek köszönhetően képes a legtávolabbi objektumokat és eseményeket is megfigyelni a világegyetemben, mint az első galaxisok kialakulása. Az eszközt 2002-ben nevezték el James Webbről, a NASA második igazgatójáról.