"A teremtés védelme nem csupán egyetlen nemzet feladata."
Beleszólhatnak-e a nemzetiségi szervezetek a nemzetiségi rendszer működésébe? Elvárhatják-e, hogy a nemzetiségi pályázatok döntési mechanizmusa a meghirdetett elbírálási szempontokkal összhangban legyen? Vagy kimondhatnak-e olyat, hogy a "teremtésvédelem" nem nemzetiségi feladat? Nyílt levelében ezeket a kérdéseket tette fel Purosz Alexandrosz szegedi görög nemzetiségi képviselő, a helyi görög kulturális egyesület vezetője Soltész Miklós államtitkárnak és a Bethlen Gábor Alapítvány vezérigazgatójának.
Levelét annak kapcsán fogalmazta meg, hogy a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Államtitkársága megbízásából a nemzetiségek kulturális támogatására szóló pályázatokat a Bethlen GáborAlapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) hirdeti meg. A pályázat célja a nemzetiségi kulturális kezdeményezések felkarolása és egyéb szempontok mellett a "nemzetiségek teremtésvédelem érdekében végzett tevékenységek támogatása". A nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik jogosultak a pályázatok beadásra, amelyre a rendelkezésre álló forrás 500 millió forint. Tekintve, hogy ez az összeg több ezer nemzetiségi szervezet, valamint egyházak projektjeit hivatott támogatni, aligha nevezhető jelentősnek. Fontos megjegyezni, hogy azok a nemzetiségi pályázatok élveznek előnyt, amelyek az egyházakkal karöltve valósulnak meg (lásd: teremtésvédelem). E nehezen megfogható és definiálható fogalomról tavaly külön cikkben számoltunk be.
A Nemzetiségi Támogatási Albizottság szakszerű értékelése nyomán a Nemzetiségi Támogatási Bizottság javaslatot terjeszt elő, amelyet a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia. (...) A benyújtott pályázatok elbírálása a Miniszterelnökség hozzájárulása után az Alapkezelő hatáskörébe tartozik – olvasható az elbírálási folyamatot részletező dokumentumban.
Purosz Alexandrosz ezúttal arra kérdezett rá Soltész Miklósra és Erdélyi Rudolf Zalánra, a BGA Zrt. vezérigazgatójára, hogy van-e lehetőség a benyújtott pályázatok értékelési folyamatának és az azokhoz tartozó pontszámoknak a megismerésére. A nemzetiségi képviselő felhívta a figyelmet néhány zavaró körülményre is: például előfordult, hogy egyes rendezvények nem részesültek támogatásban, míg más, a támogatásban nem érintett eseményekre pályázó szervezetek mégis forráshoz jutottak. Továbbá jelezte, hogy volt olyan projekt, amely, habár hosszú évtizedek óta létezik és számos kiadványt is magáénak tudhat, mégsem kapott támogatást, annak ellenére, hogy a helyi közösség teljes körű elismerését élvezi.
A képviselő érdeklődése arra irányult, hogy miként kapcsolódik a teremtésvédelem a nemzetiségi feladatokhoz, valamint hogy az egyházak tekinthetők-e nemzetiségi szervezeteknek. Ezen kívül megkérdőjelezte, miért élveznek előnyöket azok a projektek, amelyeket az egyházakkal közösen valósítanak meg. Végezetül arra is rákérdezett, nem veszélyezteti-e a nemzetiségi szervezetek önállóságát, ha az állam a nemzetiségi identitás megőrzésén túl vallási tevékenységekre vagy egyházi együttműködésekre ösztönzi őket, illetve ha nemzetiségi feladatokat bíznak az egyházakra.
A nemzetiségi közösségek számára jelentős pályázati keretek állnak rendelkezésre, melyek célja a civil szervezetek kulturális programjainak támogatása, a hagyományok megőrzése, a nyelvoktatás és az anyanyelvi táboroztatás elősegítése. A pályázók száma évről évre növekszik, és a beérkező igények több ezerre rúgnak – emelte ki a BGA Zrt. vezetője, Erdélyi Rudolf Zalán, a Soltész Miklós vezette államtitkársággal folytatott egyeztetés során. Kiemelte, hogy a nemzetiségekhez tartozó egyházi közösségek és szakrális intézmények kulcsszerepet játszanak az identitás megőrzésében, a közösségek fennmaradásában és a nyelvhasználat fenntartásában, például a nemzetiségi nyelvű szentmisék és istentiszteletek révén. A válaszban arra is rámutattak, hogy a szomszédos országban zajló háború és a szankciók a magyar gazdaságra is hatással vannak, így a források elosztásánál prioritást élveznek a nemzetiségi közoktatási intézmények.
"Ez mindössze egy felületes válasz, ráadásul a kérdéseim többségére semmilyen reakció nem érkezett" – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Purosz Alexandrosz. Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban számos próbálkozást tettek a valódi párbeszéd kialakítására, mivel erre lenne szükség a Miniszterelnökség, a BGA Zrt. és a nemzetiségi önkormányzatok között. Ám sajnos minden jel arra utal, hogy itt nemcsak véleményt, de kérdéseket sem lehet feltenni. "Olyan helyzetben vagyunk, ahol aki kijelenti, hogy a teremtésvédelem nem tartozik a nemzetiségi feladatok közé, az nem pályázhat pénzre" – tette hozzá a szegedi görög nemzetiségi képviselő. Megjegyezte, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok állami és pályázati támogatása immár hat éve változatlan, ami azt jelenti, hogy egy ilyen önkormányzat éves működési támogatása mindössze 1 millió 40 ezer forint. Ugyanakkor megerősítette a BGA vezérigazgatójának azt az állítását, miszerint az állam a nemzetiségi fenntartású oktatási intézmények finanszírozására helyezi a hangsúlyt.
