A régészek Bugacon újabb lenyűgöző nyomokra bukkantak, amelyek a tatárjárás pusztító hatását bizonyítják.
Régészek izgalmas felfedezésre bukkantak a bugaci Aranymonostornál, ahol hat tatárjárás korabeli fiatal maradványait tárták fel. Ez az első alkalom, hogy sikerült bizonyítaniuk, hogy 1241-ben egy mongol hadsereg Magyarországon töltötte a telet. A település területén 2010 óta folynak ásatások, amelyek során eddig körülbelül 60-70 méternyi védelmi árokrendszert tárták fel. A szakértők becslése szerint azonban a teljes árokrendszer hossza akár 500 méterre is rúghat.
Az 1241-42-es tatárjárás pusztításainak újabb nyomaira bukkantak a régészek a bugaci Aranymonostornál zajló ásatások során – tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója az MTI-t.
Rosta Szabolcs, a feltárás vezető régésze, izgalmas felfedezésekről számolt be az Árpád-kori Pétermonostora területén. Az elmúlt hetek során hat fiatal maradványait bukkantak rá, akik 14 és 18 év közöttiek, és valószínűsíthetően a mongol invázió áldozatai lettek 1241 nyarán. Rosta hangsúlyozta, hogy a legutóbbi ásatások eredményei megerősítik a régészek korábbi sejtéseit: a mongolok nyílt csatában harcoltak az itt élőkkel. A harcosok a csatamezőn vesztették életüket, míg a nőket és gyermekeket tömegesen kivégezték. Ezt követően a mongolok egy átmeneti hadtestet alakítottak ki a területen. Rosta szerint a felfedezések arra is rávilágítanak, hogy a mongolok nem érezték magukat teljesen biztonságban, ezért húzódtak be az erődített monostorba, ahonnan figyelemmel kísérték a környező tájat.
Ezekkel a föld- és fasáncokkal erősítették meg az amúgy is erős monostor és bazilika hatalmas kőépületeit.
A nemrégiben előkerült, sorba állított vagy éppen guggolva kivégzett, mindössze néhány éves gyermekek maradványai megerősítik azt a feltételezést, hogy a területet teljes mértékben elfoglalták. A holttesteket a fertőzés elkerülése érdekében sok esetben a foglyaikkal, a keresztény magyarokkal és szlávokkal együtt, csupán a földbe kaparták - mondta el a szakértő. A mongol hadsereg nem csupán birtokba vette a monostort, hanem be is rendezkedett ott. Ezt a folyamatot egyértelműen bizonyítja a felfedezett "állatcsont-szőnyeg", amely több ezer állat maradványait tartalmazza.
Az archeozoológiai és régészeti állattani kutatás eredményei azt mutatják, hogy az árokban fiatal és idős, házi- és vadállatok maradványai egyaránt előkerültek. Ez azt jelzi, hogy nem egy békeidőszakban végzett mészárszéki feldolgozásról van szó, hanem inkább egy átmeneti jellegű ellátási módról. A gyors és hatékony élelmezés szükségessége, különösen egy hadsereg számára, kulcsszerepet játszott ebben a folyamatban – tette hozzá a kutató.
A legújabb régészeti kutatások révén Magyarországon elsőként a kecskeméti szakemberek azonosították, hogy egy mongol hadtest itt töltötte 1241 telét, kihasználva az elfoglalt terület infrastruktúráját. A bugaci monostor egykor a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi középpontjának számított. Az Árpád-kori Pétermonostor határában, ahol a feltárások 2010 óta folyamatosan zajlanak, eddig 26, a tatárok által legyilkolt nő és gyermek holttestére bukkantak a kutatók, akik rendellenes pózban találták őket. Emellett rengeteg lelet és információ került napvilágra, amelyek nemcsak Magyarország, hanem a világ szintjén is páratlanok. Az igazgató hangsúlyozta a műtárgyak közül a Szent Péter ereklyetartó fontosságát, valamint a több mint 10 ezer fémleletet, amelyek alapján megállapítható, hogy a bugaci lelőhely kiemelkedik mind mennyiségében, mind minőségében a ma ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok közül.
