A NAV "jótékonykodása" hozzájárult a KSH statisztikáiban megjelenő szegénység csökkenéséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal jövedelemadatai szerint a NAV egészítette ki azoknak a jövedelmét, akik enélkül a szegénységi küszöb alatt maradtak volna. Ez derül ki a Válasz Online cikkéből, ami egy friss kutatást mutat be. 2020-ban a vizsgált nyugdíjasok 52 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem befizette, hanem kapta az adót - legalábbis papíron.

Áprilisban a Válasz Online már felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években meglepően furcsa szegénységi adatokat publikált. Két kutató ugyanis felfedezte, hogy a statisztikákban irreálisan magas számú olyan család szerepel, akiknek jövedelme éppen a szegénységi küszöb felett helyezkedik el. Eközben a határérték alatt élők száma drámaian csökkent, ami gyanúsan eltorzította az adatokat. Ennek következtében 2017-2018 környékén hirtelen jelentős javulás mutatkozott a magyarországi szegénységi statisztikákban, ami a valósággal nehezen összeegyeztethető eloszlás miatt merült fel.

Tedd egyedivé a szövegedet: Tátrai Annamária kutató például a Válasznak elmondta, hogy a 2020-as hivatalos statisztikák alapján 322 olyan egyfős háztartást azonosítottak, amelyek euróban kifejezett jövedelme a vessző után hét számjegyig, tehát tízmilliomod pontossággal azonos. Ez normális körülmények között gyakorlatilag elképzelhetetlen. A kutatók már akkor felvetették, hogy a jelenség mögött ismétlődő szakmai hibák vagy akár szándékos manipuláció állhat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyan tagadta a vádakat, azonban magyarázatot nem szolgáltatott az ilyen szokatlan adatokra.

Márpedig a szegénységi adatok, amiket KSH és az Eurostat állít elő nagyon fontosak: nem csak a választóknak mutatják meg a kormány teljesítményét, de egy sor alapvető fontosságú gazdasági döntést is befolyásolnak Magyarországon és az Európai Unióban is.

Öt kutató most még alaposabban feltárta a számok mögötti valóságot. A Válasz Online-on megjelent legújabb tanulmányuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy sokan úgy emelkedtek a szegénységi küszöb fölé, hogy a NAV kiegészítette a jövedelmüket. Más szóval, nem adót fizettek be, hanem adóvisszatérítést kaptak.

A kutatók először azt kezdték el vizsgálni, hogy miből áll azoknak a jövedelme, akik pont a szegénységi küszöb fölé kerültek, és épp ugyanannyi a jövedelmük. Kiderült, hogy ők mind nyugdíjasok: ez azért még furcsább az eredeti helyzetnél, mert a nyugdíj összegét olyan sok tényező befolyásolja, hogy nagyon kicsi az épp egyforma mértékű nyugdíjak összege. A bruttó jövedelmük még a szegénységi küszöb alatt maradt, és nem volt egyforma: nettójuk viszont ennél magasabb lett. Ez úgy jött ki a statisztika szerint, hogy a NAV kiegészítette a jövedelmüket. Ráadásul úgy, hogy 1,3 millió lett a nettó éves jövedelmük, így a szegénységi küszöb fölé kerültek.

"Ezért történhetett meg, hogy bár egy idős férfi havi bruttó jövedelme csupán 81 ezer forintra rúgott, mégis túllépte a 105 ezer forintos szegénységi küszöböt. Az EU-SILC (Eurostat) adatai szerint ugyanis a különbséget negatív adó formájában megkapta" – nyilatkozta a Válasznak Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa.

További kutatások során napvilágra került, hogy a jelenség nem csupán az azonos jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok körében figyelhető meg. 2020-ban a vizsgálatba bevont öregségi nyugdíjasok több mint fele, egészen pontosan 52 százalékuk, olyan háztartásban élt, amely az adatok szerint pénzügyi támogatást kapott a NAV-tól. Különösen aggasztó, hogy az egyedül élő nyugdíjasok között ez az arány 64 százalékra emelkedett, ami 1664 idős emberből 1064-et érintett. A teljes mintában pedig 28 százalékban előfordult, hogy a nettó jövedelmük meghaladta a bruttót, legalábbis a statisztikai adatok szerint. "Az elemzések alapján a NAV néhány kirívó esetben úgy tűnt, mint egy segélyszervezet, amely kiegészíti a rászorulók jövedelmét a szegénységi küszöb fölé" - olvasható a kutatók megállapításaiban. A NAV válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen helyzet nem létezhet, hiszen adó- és járulék-visszatérítés esetén is csak annyit térítenek vissza, amennyit az érintettek befizettek.

A kutatók már a 2014-es adatok elemzése során is felfedeztek olyan furcsa anomáliákat, amelyek a 2021-es statisztikákban is megjelennek: bizonyos esetekben a nettó jövedelmek meghaladják a bruttókat. "A magyar EU-SILC adatbázisban mostanában feltárt problémák arra figyelmeztetnek, hogy a szegénységi ráta mögött rejlő adatok gyakran jelentős eltéréseket mutatnak a valós hazai helyzettől. Ennek orvoslása érdekében egy alapos, az alapokhoz visszanyúló és komplex munkafolyamatra van szükség" - nyilatkozta Gábos András, a TÁRKI kutatója.