A 2025-ös év a magyar gazdaság szempontjából izgalmas fordulatokat tartogathat. Íme öt váratlan fejlemény, amelyek formálhatják a gazdasági tájat: 1. **Digitális Átalakulás Felgyorsulása**: A technológiai innovációk robbanásszerű fejlődése új üzleti mode

Ebben a cikkben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen meglepően kedvező fejlődési irányok formálhatják a magyar gazdasági mutatókat 2025-re. Érdekes lehetőségeket és váratlan pozitív tendenciákat fogok áttekinteni, amelyek jelentős hatással lehetnek a gazdasági környezetre.

A cikk a szerző személyes nézőpontját tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztői véleményével. Ha szeretne hozzászólni a témához, kérjük, írjon nekünk a [email protected] e-mail címre.

Nem szükséges különösebb jóstehetséggel bírni ahhoz, hogy előre lássuk: idén március 4-én új fejezet nyílik a Magyar Nemzeti Bank életében. Ezzel véget ér Matolcsy György 12 éven át tartó vezetése, amely számos változást hozott a jegybank működésében. Az új elnök érkezésével egy friss időszak kezdődik, tele új lehetőségekkel és kihívásokkal.

Az utolsó három elnökváltás idején gyakran tapasztalhattunk számottevő forintárfolyam-ingadozásokat (lásd 1. ábra). Járai Zsigmond első két hónapja a fokozatos leértékelés időszakában zajlott, ám amikor a forintot, amely az egyensúlyi értékénél gyengébb volt, szabadjára engedték, egy közel 10 százalékos erősödés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel csökkent az EURHUF árfolyama.

Simor András megválasztását követően a forint értéke 3 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben Matolcsy György kezdeti intézkedései révén a forint gyorsan megszilárdult, és egy figyelemre méltó, 6 százalékos erősödési trendet indított el.

Bár a múlt semmiképpen nem tekinthető a jövő tökéletes mintájának, véleményem szerint benne van a pakliban, hogy a piacok pozitívan fogadják Varga Mihály kinevezését, és a forint erősödéssel fogja meghálálni ezt.

A magyarországi bérek dinamikus emelkedése figyelemre méltó folyamat, amely 2010 óta tart. Míg 2020 elején a bruttó átlagbér körülbelül 350 ezer forintot tett ki, addig 2024-re ez az összeg már 650 ezer forint körüli értékre ugrott (lásd 2. ábra). Ez a trend jól tükrözi a gazdasági fejlődést és a munkaerőpiac változásait az országban.

A 700 ezer forintos határt jó eséllyel még 2024-ben átlépjük, ám az elmúlt évek bérdinamikájának folytatódása esetén reális esélye van annak, hogy 2025 vége felé a magyar átlagbér meghaladja a 800 ezer forintot is. Ezt a forgatókönyvet támogatja egyébként a minimálbér 9 százalékos, és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése is, mely lépésekkel ezen két érték közel 300, illetve 350 ezer forintra fog emelkedni.

A magyar lakosság fogyasztása a GDP-n belül az utóbbi években figyelemre méltóan alacsony szintre süllyedt, közel 30 éves mélypont környékén. Míg 2003-ban a háztartások vásárlásai a gazdasági teljesítmény körülbelül 70 százalékát képviselték, addig az utóbbi időszakban ez az arány folyamatosan 60 százalék alá csökkent (lásd 3. ábra).

Valóban, az alacsony fogyasztásnak számos előnyét érdemes kiemelni. Jelenleg a magyar gazdaság teljesítményének jelentős része az ipari szektor és az export által generált hozzáadott értékből ered, emellett a lakossági megtakarítások volumene is markánsan megnövekedett. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a bérnövekedés tartósan ne tükröződne a fogyasztási szokásokban.

A fenti mutató 1-2 százalékpontos növekedése a nap végére körülbelül 1-2 százalékponttal növelné a magyar GDP-t is. Ez pedig szembetűnő előrelépést jelentene a jelenlegi adatok alapján előrejelzett várakozásokhoz viszonyítva.

Bár nem ismeretlen, de viszonylag kevéssé ismert tény a nagyközönség számára, hogy 2025 második felében beindul a termelés a BMW debreceni és a BYD szegedi gyárában is. Az évi 150 ezer gépkocsi legyártására tervezett német, illetve a 100 ezres kapacitással termelő kínai üzem együttesen akkora volument képvisel, mint a kecskeméti Mercedes és a győri Audi együttvéve.

Bár mindkét üzem csak az év kisebb részében fog működni, és várhatóan teljes kapacitás alatt, ennek ellenére ezen két gyár együtt, figyelembe véve a beszállítói és export hatásokat is, további 1-2 százalékpontos lökést is adhatnak a magyar gazdaságnak.

A fent említett folyamatok egyenként is hozzájárulnak Magyarország adósságának csökkentéséhez. Az erősödő forint kedvezően hat a devizaalapú kötelezettségek értékére és a kamatterhekre, míg a növekvő jövedelmek, fogyasztás és termelés révén az adóbevételek is emelkednek, ami javítja a költségvetési egyensúlyt. Ezen felül a magasabb GDP növeli a nevezőt, ami a GDP-arányos államadósság mérsékléséhez vezet.

Ez a mutató az utóbbi időszakban, különösen 2010 óta, jelentős csökkenést mutatott, kivéve a COVID-19 időszakát, amikor egy rövid időre emelkedett. Azonban a 2010 utáni fejlemények összességében jelentős előrelépést hoztak abban, amit a 2002 és 2010 közötti kormányzati időszakok során nem sikerült jól kezelni (lásd 4. ábra).

A fentiek alapján úgy vélem, hogy a GDP-arányos államadósság tovább csökkenni fog, ami a magyar államadósság felminősítését is indokolttá teheti. Jelenleg olyan országokkal osztozunk az S&P minősítési csoportjában, mint Görögország, amelynek államadóssága a GDP 162 százalékát teszi ki. Ezen kívül Olaszország, amely 135 százalékos mutatóval rendelkezik, és Spanyolország, ahol ez az arány 108 százalék, magasabb minősítést kaptak nálunk.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A cikk a szerző személyes nézőpontját tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztői véleményével. Ha szeretne hozzászólni a témához, kérjük, írjon nekünk a [email protected] e-mail címre.