A kormány képviseletében egy férfi csalási ügyletbe bonyolódott, amely során milliókat szerzett meg, mindezt annak ellenére, hogy éppen egy budapesti börtön falai között töltötte büntetését.

Bartus Róbert, aki jelenleg börtönbüntetését tölti, mindössze fél év leforgása alatt több mint 47 millió forintot csalt ki harminckét áldozattól. A férfi kifinomult módszerrel hívta fel az előfizetőket, elhitetve velük, hogy hivatalos személy vagy a Magyar Telekom ügyintézője. A telefonbeszélgetések során azt állította, hogy a hívottak nyereményjáték résztvevői, akik 150 ezer forint készpénzt és értékes mobiltelefonokat nyerhetnek.

Magyarországon is egyre nagyobb méreteket ölt a kiberbűnözés, ráadásul ma már magas technikai képzettség sem szükséges ahhoz, hogy valaki nagy mennyiségű pénzhez jusson hozzá.

A Blikk információi szerint Bartus Róbert, aki jelenleg börtönbüntetését tölti, tökéletes példája ennek a jelenségnek. A Budapesti Fegyház és Börtön B objektumának bal szárnyában, a 333-as cellában raboskodva több mint 47 millió forintot csalt ki harminckét áldozattól, mindezt mindössze fél év leforgása alatt.

A férfi elhatározta, hogy börtönévei alatt különös módszerrel biztosítja magának a pénzforrást: a zárkába csempészett mobiltelefon segítségével véletlenszerűen hívogatja az előfizetőket. A telefonálások során ügyesen eljátssza, hogy hivatalos személy, vagy akár a Magyar Telekom ügyintézője, így próbálva megnyerni a gyanútlan emberek bizalmát.

Ezzel a megtévesztő ígérettel csalta bele őket, hogy lépjenek be a netbankjukba, és adjanak meg különböző "kódokat", amelyek valójában átutalási megbízásokat jelentettek. A pénzt előre biztosított, erre a célra nyitott bankszámlákra irányította, amelyeket a külső társai azonnal leemeltek. Bartus a cellatársát is bevonta a csalási akciókba, így még inkább bonyolítva a helyzetet.

Egy névtelenséget kérő érintett elmondása szerint 2022-ben megkeresték őt a magyar kormány nevében, és arról érdeklődtek, hogy oltott-e a Covid ellen, valamint rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal. Mivel mindkét kérdésre pozitív választ adott, értesítették, hogy nyert egy sorsoláson.

Kértek, hogy jelentkezzek be az online banki felületemre, és adjak meg bizonyos kódokat, amelyekkel az átutalás életbe lép. Végül is 570 222 forintot küldtem át egy másik bankszámlára.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta a sértett, miközben a pénzügyi intézmények átláthatóságának hiányosságaira mutatott rá. Kérte a bankját, hogy adja meg a másik számla tulajdonosának nevét és elérhetőségeit, de csupán egy névvel tudták szolgálni. Ezt követően panaszt emelt a Magyar Nemzeti Banknál, amely a bankot 300 ezer forint bírságra ítélte az adatok visszatartása miatt, de ez sajnos már nem segített rajta. Mire hónapok múlva sikerült megszereznie a számlatulajdonos pontos nevét és címét, a férfi nyomtalanul eltűnt, így továbbra is reménytelenül állt a pénzvisszakövetelés előtt.

Ezt követően éveken át csupán a rendőrségi nyomozás lezárására vártak, míg végül 2024 nyár elején, július és augusztus fordulóján megérkezett a vádemelés. Ekkorra harminckét sértett bukkant fel az ország különböző pontjairól.

Az ítéletből világosan kiderül, hogy a súlyosan visszaeső, első rendű vádlott teljesen anyagi értelemben üres kézzel áll a törvény előtt, hiszen semmiféle vagyonnal vagy jövedelemmel nem rendelkezik. Így tehát a pénzügyi követelések rajta gyakorlatilag értelmetlenek. Ebből kifolyólag felmerült az a lehetőség, hogy az ügy többi érintettjét, vagyis a másodrendű és további vádlottakat vonják felelősségre kártérítés címén, sőt, magát a büntetés-végrehajtási intézményt is perelhetnék. Érdekes egybeesés, hogy egyetlen börtönőr sem figyelt fel arra, hogy a két rab napi szinten több órát telefonál, mindezt összesen nyolc telefonkészülék segítségével.

A kárvallott többször is telefonált, illetve írt az ítéletet hozó Nyíregyházi Járásbíróságnak, hogy kiderítse, milyen jogi lehetőségei vannak a kártérítési igénye érvényesítésére, de több mint két hónap elteltével sem kapott választ.