A szülők szívében aggodalommal indultak el a kórház felé, de végül örömmel távoztak: a kis Zoéval csodás dolog történt, amiért a kislányuk nélkül kellett hazaérkezniük.

Ha ilyen állat csípése ér, sürgősen keresd fel az orvost, mert a mérge életveszélyes következményekkel járhat!

2024 végén, az adventi időszak első hetében, egy szegénységben élő, de szeretetteljes és összetartó család életébe váratlanul belépett a sors. A kisbabát, akit mindenki a szívében hordozott, elválasztották a szüleitől, és ez a tragédia mélyen megviselte a családot. Ám a történetnek itt még korántsem volt vége; a remény fénye még mindig ragyogott a sötétségben, és a szeretet ereje új utakat keresett, hogy összekapcsolja őket újra.

Zoé, egy fiatal pár elsőszülöttje, az izgalmas készülődés és a boldog várakozás gyümölcseként jött a világra. Az újdonsült szülők a kórházban eltöltött napok alatt szívük mélyéből örömüket fejezték ki kislányuk iránt, ám a boldogságuk gyorsan árnyékot kapott. A gyermekvédelmi hatóságok ugyanis alkalmatlannak ítélték őket a szülői feladatok ellátására. Ezt a megrázó történetet Boros Ilona, a TASZ Egyenlőségprogramjának vezetője osztotta meg a 444-en megjelent írásában.

szülők nem voltak képesek megfelelő körülményeket biztosítani a kislány számára, ami aggasztó helyzetet teremtett. A gyermekvédelmi hivatal szakemberei alapos vizsgálatot indítottak, hogy felmérjék a család helyzetét és a gyermek szükségleteit. A jelentés hangsúlyozta, hogy a kislány érdekeinek védelme érdekében sürgős intézkedések szükségesek. A szülők fájdalmát csak súlyosbította a tudat, hogy a gyermekük egy ideig távol lesz tőlük, miközben a hatóságok azon dolgoznak, hogy biztosítsák a kislány biztonságát és jólétét.

A gyermekvédelmi hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy az édesanyának van egy enyhe mozgáskorlátozottsága, mivel biceg. Továbbá epilepsziás, de hangsúlyozták, hogy rendszeresen szed gyógyszert, folyamatos orvosi felügyelet alatt áll, és a terhessége kezdetétől fogva nem tapasztalt rohamokat.

Az apa "fő bűne" a jelzések szerint pedig annyi volt, hogy fél szemére vak, súlyos látássérült.

A szülők kifogástalan életvitelt folytatnak, dolgoznak, és együttműködnek, ám mélyszegénységben élnek. A jelentés a testi fogyatékosságuk és anyagi hátterük miatt alkalmatlannak tartotta őket gyerekük gondozására.

A gyámhatóság ahelyett, hogy elutasította volna a felháborító és értelmetlen bejelentést, azonnal megkezdte a gyermekkiemelési eljárást.

Zoé a 301. újszülött, akire a média a kórházakban "hagyott"-ként hivatkozhat, pedig valójában őt és valószínűleg számos sorstársát egyszerűen elválasztották szüleitől. Az ő története is rávilágít arra a fájdalmas valóságra, amely sok családot érint, amikor a szeretet és a kötelékek hirtelen megszakadnak.

Zoé és szülei a több száz, kórházból haza nem engedett csecsemő családjához viszonyítva valóban kivételes helyzetben vannak. Ők olyan támogató családtagokkal rendelkeznek, akik bátor és bölcs hozzáállásukkal azonnal készen álltak arra, hogy segítsenek nekik, ahogyan az az összefoglalóban is olvasható.

Zoé nagyszülei egyből a gyámhatósághoz fordultak, ahol jegyzőkönyvbe mondták, hogy készek beköltözni a fiatal családhoz, és minden támogatást megadni nekik. Egy helyi civil szervezet is kiállt a család mellett, vállalva, hogy segítik a szülőket a gyermek gondozásában.

De a gyámhatóságnak még ez sem volt elég. Zoé több mint egy hétig a kórházban maradt, minden nappal több magányt, félelmet, traumát elszenvedve teljesen értelmetlenül, miközben szülők, nagyszülők, nagynénik és unokatestvérek várták haza.

Ekkor lépett be Zoé életébe a TASZ, mint egy igazság bajnoka. Miután a család igénybe vette az ingyenes jogsegélyszolgálatukat, határozott lépéseket tettek. Kifejezték, hogy ha az újszülöttet továbbra is indokolatlanul elválasztják a szerető családjától, jogi következményekkel kell szembenézniük.

Segítségükkel és a család bátor kiállásának köszönhetően két hét elteltével Zoét végre hazaengedték. Így a kislány otthon, a családja körében ünnepelheti első karácsonyát.