A kétharmad kizárólag alkotmányozási feladatokat lásson el!

Bár mostanában leginkább arról esik szó, hogy Magyar Péter nem tartja sürgetőnek a választási törvény módosítását, egy tavaszi interjúból az is kiderült: nem szívügye egy új Alkotmány sem, mondván, attól nem fognak a politikusok kevesebbet lopni. (Jegyezzük meg: egy normális alkotmány mellett drasztikusan visszaszorítható lenne a közjavak fosztogatása, hiszen megszűnnének azok a jogi lehetőségek, amelyek jelenleg fennállnak.)

A Tisza Párt elnöke Magyarország új alkotmányának megalkotását hosszabb folyamatként képzeli el, akár úgy is, hogy két egymás követő, különböző összetételű parlament fogadja el, amit esetleg népszavazás erősítene meg. Egy Tisza kétharmad esetén egy időre megtartanák az Alaptörvényt, de olyan módosításokkal, hogy a FideszTermészetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni!közeli magas rangú tisztségviselőket (AB, GVH , ÁSZ elnöke, legfőbb ügyész) el lehessen távolítani.

Amennyiben az érintett egyének jogellenesen szerezték meg mandátumaikat, az lehetővé teszi számunkra, hogy alkotmánymódosítás nélkül is eltávolítsuk őket a pozíciójukból. Viszont, ha jogszerűen töltik be tisztségeiket, akkor még egy alkotmánymódosítással sem lehet őket eltávolítani. Ez ugyanis a visszamenőleges hatály tilalmába ütközne, és sértené a jogbiztonságot, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ezen eljárás személyre szabott jogalkotásnak minősülne, ami ellentétes az alkotmányos jogállam elveivel.

Az Alaptörvény fenntartása végtelen időre, úgy vélem, a jogállami elvek teljes mértékű megkérdőjelezését jelenti. A jogi értelemben nem létező Alaptörvényt pedig nem lehet jogszerű módon megváltoztatni.

Ezért azonnali hatállyal érvényteleníteni szükséges. (Az Alaptörvény soha nem létezett, 2021. június 1.; A mai Magyarország alkotmányjogilag nem is létezik, 2023. október 2.) Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmányát jogszerűen soha nem helyezték hatályon kívül, egy felelős politikus új alkotmány megalkotásán kellene, hogy gondolkodjon, nem pedig az Alaptörvény bármilyen formában való megőrzésén.

Alkotmányjogi nézőpontból kifogásolható, hogy egy alkotmányt két egymás utáni, nyilvánvalóan eltérő összetételű parlament hagyjon jóvá. De mi történik abban az esetben, ha ezek a választások logikája szerint eltérő összetételű országgyűlések teljesen eltérő tartalmú alkotmányt kívánnak elfogadni?

Az alkotmány az országgyűlést jogosítja fel arra, hogy alkotmányozzon. Ha az országgyűlés elsőre nem alkothatja meg az alkotmányt, azzal ez a jogalkotói joga korlátozódik. Ha két egymást követő parlamentnek kell(ene) megerősítenie a szöveget, akkor az azt először megszavazó országgyűlés önmaga jogalkotási hatáskörét korlátozná (ezt vajon megtehetné?), és a saját döntését egy későbbi parlament hozzáállásától tenné függővé. Ez körülbelül olyan lenne, mint amikor valakit gondnokság alá vesznek.

Milyen jogi alapokon nyugvó érvet hozhatnánk fel, hogy különbséget tegyünk az egyes országgyűlések között? Miért lenne az egyik parlament számára megengedett az alkotmány megalkotása, míg a másiknak ezt megtiltanánk? Ilyen megkülönböztetés alkotmányellenes lenne. Ha korlátoznánk az országgyűlés jogkörét, az gyakorlatilag ugyanolyan lenne, mint Orbán rendeleti kormányzása, csupán az indoklás és a megközelítés különbözne. De nem állunk meg itt: az Alaptörvény módosítása is szükséges lenne ahhoz, hogy két egymást követő országgyűlés együttesen tudja elfogadni az alkotmányt, sőt, ahhoz is, hogy népszavazással erősíthessük meg azt.

Az alkotmány népszavazásra bocsátása pusztán formalitás lenne. A laikus társadalom olyan kérdésekről döntene, amelyekről valójában nincs elegendő ismerete vagy megértése. Ezzel a referendum lehetőséget adna arra, hogy az alkotmány politikai csatározások kereszttüzébe kerüljön, pedig ennek éppen ellenkezőleg, el kellene kerülnie. Egyik politikai tábor kampányolna valami mellett, míg a másik éppen az ellenkezőjét hirdetné. Ilyen helyzetben a laikus választópolgárok számára nehéz lenne eligibilis döntést hozniuk: kinek higgyenek, és milyen alapon? Sokan valószínűleg nem is olvasnák el, és nem értenék meg a jogi szöveget. Akkor miről is szavaznának valójában az emberek?

Ne feledjük, amikor csak az volt a kérdés: akarjaTermészetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni!e ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön, a választási bizottság nem engedte megtartani a voksolást, mert szerinte nem volt egyértelmű a megfogalmazás, és így a választók nem tudták, hogy miről szavazzanak. Az viszont valóban kérdéses, elvárhatjukTermészetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni!e a laikus társadalomtól, hogy egy komplett alkotmányról felelősen tudjon dönteni.

Mivel a társadalomnak fogalma sincs az alkotmány tartalmáról, nagyon sokan el sem mennének szavazni. A voksolást érdektelenség kísérné, ahogy egyébként a "szociális" népszavazást leszámítva 2003, az EUTermészetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni!tagságról rendezett referendum óta nem volt érvényes népszavazás Magyarországon. És akkor mi lenne az alkotmánnyal? Nem lesz Alkotmányunk?

Egy másik aspektusból nézve azonban fontos kiemelni, hogy ha az alkotmányt népszavazás révén fogadnák el, akkor az országgyűlés nem lenne jogosult annak módosítására, hiszen a nép akarata fölé nem helyezhető. Még abban az esetben sem, ha az alkotmányba valamilyen félreérthető hiba kerülne. Ez azt jelentené, hogy minden egyes alkotmánymódosításhoz újabb népszavazást kellene kiírni. Ellenkező esetben Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni! elméletileg Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni! az országgyűlés bármelyik pont módosításával akár teljesen új alkotmányt is létrehozhatna, eltérve attól, amit a nép eredetileg elfogadott. Ez pedig ismét csak azt támasztja alá, hogy az alkotmány népakarat általi elfogadása nemcsak felesleges, hanem értelmetlen is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi alkotmányok rendelkezései értelmében azok módosítása nem képezheti népszavazás tárgyát. Ebből logikusan következik, hogy az alkotmány teljes körű elfogadása sem lehet népszavazásra bocsátva. Ha azt szeretnénk, hogy az alkotmányt népszavazás útján fogadják el, előbb az alkotmányt kell módosítani vagy új formában elfogadni. E feladat ellátása az országgyűlés hatáskörébe tartozik, Magyar Péter elképzelése szerint pedig ezt két egymást követő testületnek kellene végeznie. Így lényegében a népszavazás szükségessége is megkérdőjelezhető.

Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraírni!

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.