A kegyelmi botrány és Novák Katalin politikai megpróbáltatásai - ezek a "női kérdések" álltak a figyelmünk középpontjában 2024-ben.
Az év, amikor Magyarországon a politikai színtér egy váratlan fordulatot vett, és a kormány két legismertebb női vezetője súlyos botrányba keveredett. Emlékezzünk vissza a 2024-es év legjelentősebb "női kérdéseire", amelyek nemcsak a közéletet, hanem a társadalom egészét is megrengették.
Amikor 2024 januárjában közzé tettük a női ügyekről szóló visszatekintő írásunkat, még arról számoltunk be, hogy 2023 tavaszán Novák Katalin történelmi jelentőségű lépésként Magyarország első női köztársasági elnöke lett. Ekkor Varga Judit, mint akkor még hivatalban lévő igazságügyi miniszter, szinte egyedülálló szereplője volt a kormánynak – amely már akkor is kritikán aluli teljesítményt nyújtott a női reprezentáció terén a nemzetközi összehasonlításban. Azóta azonban számos esemény történt, amelyek új dimenziókat nyitottak meg a női szerepvállalásban.
2024. február másodikát írtunk, amikor a 444.hu egy olvasója, egy azóta is névtelen maradó vidéki ügyvéd észrevette a bírósági döntvények közt, hogy Novák Katalin köztársasági elnöki kegyelemben részesített egy bizonyos K. Endrét, egy bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni az otthon igazgatójának pedofil bűncselekményét azzal, hogy az egyik sértettet a vallomásának visszavonására ösztökélt.
Az óriási felháborodást kiváltó döntés alig több mint egy héten belül Novák Katalin bukásához vezetett, majd nem sokkal később visszaadta képviselői mandátumát a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit is, aki még tárcavezetői minőségében ellenjegyezte Novák kegyelmi döntését. Ezzel a kormánypártok legfelsőbb rétegéből lényegében el is tűntek a női politikusok, a kegyelmi botrány gyakorlatilag egyedüli felelőseiként elkönyvelve.
Ezen a ponton nyilvánvalóan nem lehet elmenni a kegyelmi botrány legfontosabb hozadéka mellett, hiszen ezután lépett színre a NER-en belül töltött időszakában főleg csak a Diákhitel Központ korábbi vezéreként és Varga Judit (ex-)férjeként ismert Magyar Péter, aki az év végére a magyar politika legfontosabb új arcává - és potenciális 2026-os kormányváltóvá -, nőtte ki magát. Nem véletlen, hogy korábbi cikkünk szerint is tulajdonképpen ő az év embere:
Politikai pályafutásuk befejezése után mindkét hölgy új irányt vett, és friss kihívásokkal találkoztak. Varga Judit megerősítette, hogy Vertán György vállalkozásánál dolgozik, ahol részmunkaidőben nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként tevékenykedik. Mint korábbi cikkünkben említettük, a Rogán Antal irányítása alatt működő Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. több százmillió forintos megbízásainak keretében olyan konzorciumok is szerepet kaptak, amelyek között Vertán György cégei is ott találhatóak.
Novák Katalin életében új fejezet nyílt, miután saját maga jelentette be, hogy az X-Y Worldwide nemzetközi nonprofit szervezet vezérigazgatója lett. E szervezet, amelynek társalapítója is, ambiciózus célkitűzésekkel lépett a színre, hogy innovatív megoldásokat kínáljon a "globálisan csökkenő születési ráták" problémájára. A pontos tevékenységi köréről azonban nem sok információ áll rendelkezésre; a közösségi médiás jelenlétük október közepétől szinte teljesen dormant állapotban van. Ennek ellenére Novák Katalin neve továbbra is feltűnik a honlapjukon, ami arra utal, hogy a pozícióját még mindig betölti.
A nemzetközi színtéren 2024-ben is középpontban állt az izraeli-palesztin konfliktus, amely a Gázai övezetben továbbra is elképesztően aránytalan következményekkel jár, különösen a nők és gyermekek számára. A háború, amely már több mint 45 ezer ember életét követelte, a becslések szerint akár 70 százalékos arányban is érintheti a legsebezhetőbb csoportokat. A Gázai enklávé, amely a világ egyik legsűrűbben lakott területe, hihetetlen születési rátával bír - 1000 emberre több mint 27 gyermek jut -, a helyzet még drámaibbá válik, amikor az ENSZ nőügyi hivatalának adatai szerint óránként két nő életét veszti. A mindennapi életet tovább súlyosbítja a folyamatos fenyegetettség, valamint az alapvető higiéniai termékek és megfelelő orvosi ellátás hiánya, amelyek miatt a helyiek létezése igazi pokollá válik. A tűzszüneti tárgyalások stagnálnak, és a helyzet megoldása egyelőre távolinak tűnik. A karácsonyi időszakban érkező hír, miszerint egy háromhetes kislány fagyott halálra a gázai menekültek sátortáborában, csak tovább fokozza a válság sötét árnyait, és figyelmeztet arra, hogy a nemzetközi közösségnek sürgősen cselekednie kell.
Gisèle Pelicot ügye az egész francia társadalmat megrázta, és alapjaiban változtatta meg azt, ahogy a nemi erőszakra gondol a világ. Dominique Pelicot, egy dél-franciaországi férfi kilenc éven keresztül rendszeresen gyógyszerekkel elkábította a feleségét, és az interneten kínálta más férfiaknak, így összesen legalább 83-an erőszakolták meg az évek folyamán. Pelicot végül úgy bukott le, hogy egy szupermarketben elkapták, ahogy nők szoknyái alá próbált befényképezni, a rendőrségi nyomozás során pedig átvizsgálták a számítógépét, itt találták meg az erőszakról készült felvételeket is.
Gisèle Pelicot lemondott arról a jogáról, hogy zárt tárgyalást kérjen az ügyben, így a többszörös nemi erőszakos esetet óriási médiafigyelem közepette tárgyalták, nyilvánosan is felfedve az őt megerőszakoló férfiakat. Pelicot ügyében az elkövetőket 3-20 évre terjedő börtönbüntetésekre ítélték, a nő pedig áldozatok milliói számára lett annak jelképe, hogy az erőszak nem az áldozat, hanem az elkövető szégyene. A 72 éves nő egy feminista ikonná vált, akit egyebek mellett a BBC és a Financial Times is a legbefolyásosabb nők listájára választott 2024-ben.
