A hírfáradtság jelenségétől a közösségi média uralmáig: hogyan alakul át a médiafogyasztás és a politikai diskurzus?

Az elmúlt években egyre erőteljesebben érzékelhető tendencia, hogy az emberek kerülik a híreket, és a negatív tartalmak sokakat elidegenítenek a hagyományos médiától. Ez a jelenség nemcsak a médiafogyasztási szokásokat, hanem a politikai kommunikációt is alapvetően átalakítja. Guld Ádám, médiakutató, kommunikációs szakember erről az átalakulási folyamatról meesélt Papp Gergőnek és Tihanyi Péternek a Magyar-Menczer vita kapcsán.

Hírfáradtság és a média bulvarizálódása

Az érdeklődés a komoly, úgynevezett szeriőz tartalmak iránt évtizedek óta csökken. A közönség egyre inkább a szórakoztató tartalmak felé fordul, amit a kereskedelmi televíziók térhódítása is jelentősen erősített. Ezek az adók Európában sok helyen kiszorították a közszolgálati csatornákat, amelyek hagyományosan a mélyebb, informatívabb tartalmakat kínálták.

A figyelemgazdaság versenyében a tartalomszolgáltatóknak egyre extrémebb, sokkolóbb, és megdöbbentőbb anyagokat kell előállítaniuk ahhoz, hogy fenntartsák a nézők figyelmét. Ez a bulvarizálódási folyamat azonban egyfajta "ingerküszöb-növekedést" eredményezett: az emberek túltelítődtek a sok negatív és intenzív tartalomtól, ami hírfáradtsághoz és a hírek elutasításához vezetett.

Magyar Péter és a populista kommunikáció új útjai

A megváltozott médiakörnyezet kihívásaihoz alkalmazkodva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, egyedi kommunikációs stratégiát alakít ki. A hagyományos sajtóformátumokat figyelmen kívül hagyva, Magyar a közösségi médiára fókuszál, ahol politikai láthatóságát építi. Ezzel párhuzamosan ügyesen kihasználja a populista trendek nyújtotta lehetőségeket, hogy elérje és megszólítsa a választókat.