A háború továbbra is zajlik, azonban Gázában lehetőség nyílhat a fegyvernyugvásra.

Az elvileg vasárnaptól életbe lépő gázai tűzszüneti megállapodás egy megkérdőjelezhető kompromisszumnak tűnik – mutatott rá Kis-Benedek József, a biztonságpolitika szakértője. Kifejtette, hogy Benjamin Netanjahu politikai jövője szorosan összefonódik a konfliktus időtartamával; a béke melletti döntés akár a politikai karrierjének végét is jelentheti. Az izraeli kormány nem véletlenül tekint a tűzszünetre "aggályos" megoldásként, hiszen a Hamásszal folytatott tárgyalások során katari, egyiptomi és amerikai közvetítők vettek részt. A katari miniszterelnök és Joe Biden leköszönő amerikai elnök már kész tényként hivatkozik az egyezségre, ami további kérdéseket vet fel a jövőt illetően.

Eddig egyetlen korábbi szerződés sem bizonyult tartósnak hosszú távon. A tűzszüneti megállapodások csupán arra szolgálnak, hogy a felek elkerüljék a közvetlen összecsapásokat, de nem képesek a vitás kérdések rendezésére, és még a korábbi céljaikról való lemondásra sem bátorítanak. Valójában csak a következő konfliktusra való felkészülést segítik elő. A leglényegesebb problémák jelenleg csak a háttérbe szorultak. Felmerül a kérdés, hogy meddig maradnak csendben a fegyverek? Talán némi reménysugarat jelent, hogy a konfliktus mindkét oldalán kimerültek a harcoló felek. A hamászosok most újra előbújhatnak az alagutakból, és próbálhatják meg újjászervezni erőiket, miközben Izraelnek folyamatos figyelemmel kell kísérnie a gázai aktivitásokat, a szíriai helyzetet, a libanoni fejleményeket, valamint a Jemenből érkező huszik tevékenységét is.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök jócskán adós maradt a háború kitörésekor tett ígéreteivel. Nem csitult az országban a feszültség, a túszdráma ezzel nem ért véget, az összes fogoly elengedése nem szerepel napirenden.

Ezek a nyitott kérdések éppen azt támasztják alá, hogy a tűzszünet csupán ideiglenes megoldás. A miniszterelnök által tett ígéretek nem valósultak meg: a Hamászt nem sikerült felszámolni, és távolinak tűnik a teljes túszszabadítás is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a terroristák az első lépésben mindössze 33 foglyukat engednék szabadon, köztük nőket, katonákat, gyermekeket és az ötven év felettieket. Ráadásul még mindig nem világos, hogy ki irányítja majd a gázai területet a jövőben. A palesztin hatóság vállalja ezt a felelősséget, vagy ismét a Hamasz kezébe kerül a közigazgatás? Nem kétséges, hogy az utóbbiak mindent megtesznek azért, hogy visszanyerjék a hatalmat.

A viták kereszttüzében álló téma a Philadelphia-folyósó sorsa, amely számos diskurzus középpontjában áll. De miről is van szó pontosan?

A Philadelphia-folyosó, más néven Philadelphia útvonal, egy stratégiai jelentőségű keskeny terület, mely körülbelül 100 méter széles és 14 kilométer hosszú, a Gázai övezet és Egyiptom határvonalán található. Izrael 2005-ös egyoldalú kivonulása után a felek megállapodtak a Philadelphia Egyezményben, mely lehetővé tette Egyiptom számára, hogy 750 határőrt állítson fel az útvonalon, akik a határ védelmét és ellenőrzését végzik. Ezt követően a Palesztin Hatóság irányítása alatt állt a gázai oldal, egészen a Hamasz 2007-es hatalomátvételéig, ami után Egyiptom és Izrael lezárta a közös határt. A Philadelphia útvonal egyik fő célja az illegális anyagok, például fegyverek és lőszerek átcsempészésének megakadályozása volt, valamint a lakosság mozgásának korlátozása Egyiptom és a Gázai övezet között. Rafah környéke a közelmúltban szintén aktív konfliktusok színhelyévé vált, különösen az izraeli-Hamasz háború során, ami érintette a határátkelőt is, amelyet részben lezártak. Most, hogy az izraeli hadsereg visszavonul a határmenti területekről, ez egyértelmű jele annak, hogy léteznek olyan kérdések, amelyekben a felek kölcsönös jószándék mellett megállapodásra juthatnak. Ez a helyzet új lehetőségeket teremt a régió stabilizálására és a jövőbeni együttműködésre.

Ha a legérzékenyebb kérdések rendezéséről szó sincs a megállapodásban, mi indokolja a világszerte tapasztalható "hurráoptimizmust"?

Úgy tűnik, hogy az amerikai adminisztráció személyzeti változásai játszottak kulcsszerepet a megállapodás bejelentésében. A közeljövőben új elnök foglalja el helyét a Fehér Házban, és a távozó államfő, valamint utódja is szeretne egy jelentős lépés részese lenni a hírekben. A tárgyalások során kiszivárgott információk arra utalnak, hogy az amerikai érdekek lényegesen befolyásolták a felek döntéseit. De vajon mennyi ideig maradhat fenn egy olyan egyezmény, amelyet napi politikai érdekek vezérelnek? Izrael, amennyire lehetséges, igyekszik majd betartani az elért megállapodást, hiszen ezt kívánják a kétoldalú amerikai kapcsolataik. Azonban amikor elérkezik az idő a valódi békemegállapodásra, valószínűleg különféle kifogásokat fognak keresni, hogy miért nem tudnak továbblépni. A kormányon belül is komoly nézeteltérések övezik ezt a megállapodást, sokan nem elégedettek azzal, ahogyan létrejött. Nem lenne meglepő, ha a tűzszünet egyik pillanatról a másikra felbomlana, hiszen a Gázában maradt izraeli katonák és a búvóhelyekből, barlangokból, alagutakból előbújó terroristák között újra kiújulhat a konfliktus. Ezért a jövőt illetően nem vagyok túl bizakodó.

A megállapodás részeként a lakosság lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen az északi vidékekre...

Jelenleg az izraeli hadsereg visszavonul a lakott területektől, lehetővé téve a gázai lakosok számára, hogy visszatérjenek az északi régióba, ahol a legintenzívebb harcok zajlottak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hadsereg csupán a lakott területekről vonul ki, ami azt jelenti, hogy védelmi pozíciókat foglalnak el. Amennyiben úgy érzékelik, hogy a másik fél a tűzszünet megszegésére készül, azonnal készek újra bevonulni. A visszatérés nem lesz zökkenőmentes: az izraeliek szigorú ellenőrzést fognak bevezetni, mielőtt bárki beléphetne a megszállt területekre. Számos korlátozásra lehet számítani, például azokat, akik részt vettek az október 7-i támadásban, nem engedik vissza, ahogyan azokat sem, akik korábban erőszakos cselekményekben vettek részt. Jelenleg még nem tudni, hová kerülnek ezek a személyek, de Izrael határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy a terroristákat külföldre helyezzék át. ezért mondhatjuk, hogy a megoldás inkább átmeneti. Mindezek ellenére a helyzet javulásának jelei mutatkoznak: a túszok közül, ha nem is mindenki, de sokan szabadon bocsátásra kerülnek. Ha a felek képesek betartani a tűzszünetet, akkor elképzelhető, hogy a következő hetekben további pozitív fejlemények is várhatóak.

Amennyiben még köztünk élnek...

Bár konkrét számadatokat senki sem tud hivatalosan megerősíteni, a megállapodás részletei között szerepel, hogy a holttestek cseréje is várhatóan megtörténik.

A világ ünneplése a megállapodás hírét illetően olyan, mintha egy új remény hajnalát üdvözölné, amely a kétállamiság felé vezető békés úton bontogatja szárnyait.

Az én nézőpontom eltér a megszokottól. Jelenleg nincs szó független palesztin állam létrehozásáról. Most inkább tűzszünetről és fogolycseréről folynak a tárgyalások, a béke pedig sajnos még messze van. A fegyveres összecsapások befejezése sem látszik a közeljövőben. Mindenki tisztában van vele, hogy a térség katonai feszültségeinek megoldása Netanjahu politikai pályafutásának végét is jelentheti. A bírósági eljárások elindulhatnak, és ez egy teljesen kiszámíthatatlan kormányváltáshoz vezethet. Így hát a miniszterelnök számára életbevágó, hogy fenntartsa a jelenlegi, bizonytalan politikai és katonai helyzetet.