A GDP-n túl: egy innovatív magyar mutató emelkedhet a figyelem középpontjába! - Mandiner
Egy friss magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki, forradalmi nézőpontot kínál a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok értékelésében. Ez az új megközelítés nem csupán a gazdasági teljesítményre összpontosít, hanem figyelembe veszi a társadalmi egyenlőtlenségeket, a természeti erőforrások állapotát, valamint a humán tőke helyzetét is. A módszertan már az ENSZ érdeklődését is felkeltette, ami jelzi, hogy a nemzetközi színtéren is egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható fejlődés komplex dimenzióinak vizsgálata.
A GDP-t mint gazdasági teljesítményt mérő mutatót Simon Kuznets alkotta meg az 1930-as években, azonban már akkor figyelmeztetett arra, hogy a mérőszám csupán az anyag- és áruforgalmat tükrözi, nem pedig az emberi fejlődést vagy a jóllétet. Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta: a GDP nem méri az emberi jóllétet meghatározó számos tényezőt, mint például a társadalmi egyenlőtlenségeket, a természeti erőforrások fenntartható kezelését vagy a humán tőke fejlesztését.
Kőrösi véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez egy új mérési rendszer jöjjön létre. Ez a rendszer átfogóbb képet nyújt arról, hogy hol állunk a fenntartható fejlődés irányába tett lépéseinkben. A téma már régóta napirenden van, és az ENSZ legutóbbi, szeptemberi Summit of the Future találkozóján is kiemelték a megfelelő módszertan kidolgozásának fontosságát. A helyzet sürgetővé vált, mivel jelenleg hiányzik egy olyan tudományosan megalapozott és globálisan elismert mérőszám, amely rugalmasan alkalmazható lenne a különböző országok egyedi körülményeire.
A megoldás érdekében magyar kutatók három elismert hazai intézmény - a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Hétfa Kutatóintézet és a Makronóm Intézet - tapasztalatait ötvözték, hogy egy átfogó és innovatív módszertant alakítsanak ki. Ez a rendszer három alapvető pillérre épül: először is, az MNB által kidolgozott fenntartható GDP-modell, amely a pénzügyi, társadalmi és környezeti egyensúly vizsgálatára összpontosít. Másodszor, a Hétfa Kutatóintézet által létrehozott fenntartható teljesítmény keretindikátor, amely a természeti erőforrások felhasználásának és az externáliák hatásainak hangsúlyozására helyezi a fókuszt. Végül, a Makronóm Intézet "GDP-n túli jólléti mutatója", amely a társadalmi jólét és annak összetevőinek mélyreható elemzésére szolgál, szintén kulcsszerepet játszik a rendszerben. Ezek az elemek együttesen egy holisztikus megközelítést kínálnak a fenntarthatóság és a jólét mérésére.
Kőrösi kiemelte, hogy a törekvés nem egy globális rangsor megalkotása, hanem egy praktikus eszköz kifejlesztése a politikai döntéshozók számára. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy az adott ország saját korábbi teljesítményével összehasonlítva támogassa a fenntarthatósági irányváltást.
