500-ról 1000 lóerőre: Az F1 Evolúciója az Első Magyar Futam Óta Az Forma-1 története során számos jelentős mérföldkő és technológiai újítás formálta a versenyzés világát. Az első magyar futam, amely 1986-ban zajlott a Hungaroringen, egy új fejezetet nyit
A Forma-1 világa radikálisan megváltozott az 1986-os év óta. A versenyzők, a versenyek és a szabályok mind új irányvonalat vettek. Fedezd fel velünk, milyen jelentős átalakulásokon ment keresztül a sportág azóta, hogy hazánk első Magyar Nagydíjával megkezdődött egy új fejezet a motorsport történetében!
A Forma-1 világában Magyarország igazán kivételes helyzetben van, hiszen 1986 óta folyamatosan, évről évre otthont ad a Hungaroring a versenysorozatnak. Még a koronavírus-járvány sem tudta megtörni ezt a hosszú hagyományt, így idén ünnepelhetjük a 40. Magyar Nagydíjat. Ez a jubileum különösen figyelemre méltó, hiszen a világon csupán a monzai pálya büszkélkedhet hosszabb, 1981 óta tartó Olasz Nagydíj-sorozattal. Magyarország tehát nem csupán a versenyek helyszíne, hanem a Forma-1 történetének fontos része is, amely évről évre izgalmas pillanatokkal ajándékozza meg a rajongókat.
Negyven év hosszú idő, főként egy olyan dinamikusan átalakuló világban, mint a Forma-1. Azóta, hogy 1986. augusztus 10-én először felgyúltak a lámpák a mogyoródi versenypályán, rengeteg minden megváltozott. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb mérföldköveket és átalakulásokat, amelyek a száguldó cirkusz történetében zajlottak.
A jelenlegi mezőnyből csupán két pilóta, Fernando Alonso (44 év 5 nap) és Lewis Hamilton (40 év 208 nap) élt már akkor, amikor megnyitotta kapuit a Hungaroring. Mindkét világbajnok már a 40-es éveit tapossa, amivel még az 1986-os versenyen is a mezőny legidősebb tagjainak számítottak volna. Az első Magyar Nagydíj napján az 1980-es vb-győztes Alan Jones (39 év 281 nap), René Arnoux (38 év 37 nap), valamint az 1982-es idény vb-elsője, Keke Rosberg (37 év 247 nap) vezették a listát.
Kattints a képre, és felfedezheted a galériát!
A 20 résztvevő közül 8-an a 2000-es években látták meg a napvilágot, ami részben annak köszönhető, hogy a csapatok ma már sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az utánpótlás-nevelésre, mint a '80-as években. Ha a számokat nézzük, ez körülbelül 3,5 év eltérést jelent: 1986-ban a 26 fős mezőny átlagéletkora 31,2 év volt, míg az idei verseny napján ez 27,64 évre csökken.
Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy 1986-ban a rajtrácson több világbajnok is helyet foglalt: Nelson Piquet, Jones, Alain Prost és Rosberg mindannyian olyan versenyzők voltak, akik már legalább egy világbajnoki címet magukénak tudhattak. A jelenlegi mezőnyből hárman rendelkeznek hasonló elismeréssel: a hétszeres bajnok Lewis Hamilton, a négyszeres világbajnok Max Verstappen és a kétszeres címvédő Fernando Alonso.
A futamgyőzelmek számát és átlagát nézve a 2025-ös év kiemelkedően teljesít: míg 1986-ban csupán 3,12-es átlagot tudtak felmutatni, addig az idei év már 11,8-as mutatóval büszkélkedhet.
Érdekesség viszont, hogy mindkét évben összesen tíz-tíz futamgyőztest köszönthetett a magyar közönség: 1986-ban Prost, Piquet, Jones, René Arnoux, Nigel Mansell, Michele Alboreto, Rosberg, Ayrton Senna, Ricciardo Patrese és Patrick Tambay mondhatta el magáról, hogy minimum egyszer pezsgőzhetett már a dobogó tetején, az idén pedig a világbajnokok, tehát Hamilton, Verstappen és Alonso mellett Charles Leclerc, Lando Norris, Oscar Piastri, George Russell, Carlos Sainz, Pierre Gasly és Esteban Ocon tartozik ehhez a társasághoz.
Végül egy utolsó mellbevágó tény, ami inkább arra világít rá, hogy alakult át - pontosabban bővült - az F1-es versenynaptár az elmúlt 40 év távlatában. 1986-ban legtapasztaltabb versenyzőként Ricciardo Patrese is mindössze 138 futamon indult el a Magyar Nagydíj előtt, aminél még a 2025-ös átlag (!) is több, egészen pontosan 139,3. Igaz, ez nagyban köszönhető a "nagy öregeknek", a 415. futama előtt álló Alonsónak, valamint a mostanáig 368 rajtot számláló Hamiltonnak, akik 2001, illetve 2007 óta (szinte) állandó tagjai a bajnokságnak. Mindemellett annak is köszönhető a tetemes különbség, hogy 1986-ban még csak 16 fordulóból állt a szezon, 2025-ben pedig 24-ből, ami 50 százalékos növekedést jelent.
Finoman már utaltunk rá, hogy az első Magyar Nagydíj évében lényegesen rövidebb volt a kalendárium, mint manapság. Tegyük hozzá, akkoriban még ritkaságszámba ment, ha a széria Európán kívülre merészkedik, ez azóta teljesen megfordult. 1986-ban a 16 alkalomból csupán ötször fordult elő, hogy a mezőny elhagyta az öreg kontinenst: Brazília, Kanada, Detroit (USA), Mexikó és Ausztrália számított kivételnek. Ehhez képest a mostani kiírásban a 24-ből 9 futamnak ad otthont Európa, de az itteni versenyek háttérbe szorulása kapcsán beszédesebbek a százalékos arányok:
Nemcsak a versenynaptár, de a pontrendszer is egészen más arcát mutatta az ún. "régi, szép időkben". 1986-ban Nelson Piquet 9 ponttal gazdagodott a Magyar Nagydíj győzteseként, vele együtt pedig az első hat helyezett, tehát a résztvevők alig több mint 23 százaléka szerzett pontot, 9-6-4-3-2-1 leosztásban - sőt, akkoriban csak a legjobb tizenegy eredmény számított bele az egyéni összetett végelszámolásába. Mára a pontszerzők aránya kereken 50 százalékra ugrott annak köszönhetően, hogy a 20 tagú rajtrács felét, vagyis az első tíz helyezettet jutalmazzák világbajnoki egységekkel, a következő séma szerint: 25-18-15-12-10-8-6-4-3-2-1.
Az első hungaroringi verseny idején a versenyhétvégék lebonyolítása merőben eltért a ma megszokottaktól. Mióta 2006-ban bevezették a három szabadedzésből, valamint a három szakaszra – Q1, Q2 és Q3 – bontott időmérő edzésből álló rendszert, ez vált a normává. Ezzel szemben, az 1986-os évben a rajtsorrend kialakításához két, egyenként egy órás kvalifikációs futamra volt szükség. A versenyzők mindkét alkalommal tizenkét kört teljesíthettek, és a legjobb köridejüket összesítették a rajthelyek meghatározásához. Bár Magyarországon mindenki sikerrel kvalifikálta magát, a múltban a túl lassú autók kiszűrésére is figyeltek: míg manapság ezt a célt a 107%-os szabály szolgálja (amely esős versenyek alatt nem érvényes), akkoriban előkvalifikációt tartottak a verseny előtt.
A biztonság és a Forma-1 technológiai háttere akkoriban egészen más dimenziót képviselt. Az első Magyar Nagydíjra érkezve nemcsak a glória, hanem még a HANS rendszer is hiányzott, és a mentőhelikopter, valamint a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által kijelölt orvos jelenléte is csupán minimálisan volt biztosítva. A turbómotorok kora épp leáldozóban volt, hiszen 1989-től egészen 2014-ig betiltották azokat. Már akkoriban is léteztek olyan motorblokkok, amelyek akár 1400 lóerőt is produkálhattak, de ez elsősorban csak az időmérő edzéseken volt jellemző, hiszen a hajtáslánc, a sebességváltó és a gumik nem bírták volna el ezt a hatalmas teljesítményt hosszabb távon. A 540 kilogrammos versenyautók mellett ez a teljesítményszint különösen ijesztőnek tűnt, így a szabályalkotók célja az volt, hogy csökkentsék az F1-es autók sebességét. Versenykörülmények között a motorok általában 500-900 lóerős teljesítmény között mozogtak, a többségük 1,5 literes erőforrás volt.
Megbízhatóság szempontjából a régi motorok nem tudják felvenni a versenyt a mai, 1000 lóerő körüli, 1,6 literes V6-os erőforrásokkal. Külön érdekesség, hogy mind az 1986-os, mind a 2025-ös versenyszezon egy-egy új korszak kezdetét jelenti: 1987-től a szívómotorok újbóli engedélyezése, míg 2026-ra egy új motorformula bevezetése várható. Az alap 1,6 literes motorok megmaradnak, azonban jelentős változásokra is számíthatunk, például a hőenergia-visszanyerő rendszer (MGU-H) betiltására. Emellett a hibridhajtás szerepe is növekedni fog. A mozgásienergia-visszanyerő rendszer (MGU-K) teljesítménye az eddigi 160 lóerő helyett körülbelül 470 lóerőre emelkedik, hozzájárulva ezzel az 1000 lóerős összteljesítményhez.
A modern autók méreteivel kapcsolatos diskurzus gyakran felmerül, hiszen a járművek mára igazi óriásokká nőttek a néhány évtizeddel ezelőtti, vagy még korábbi modellekhez képest. Nem meglepő, hogy a jelenlegi minimumtömeg, amely 798 kilogrammot nyom, majdnem 250 kilogrammal haladja meg az első Magyar Nagydíj időszakában mért súlyt. Akkoriban a maximális szélesség 2150 mm volt, és a csapatok jellemzően 4,3 méter körüli hosszúságú autókat készítettek. A mai szabályozások szerint viszont az autók hossza 5630 mm-re, szélessége 2000 mm-re, magassága pedig 900 mm-re van korlátozva. A kerekek mérete is tükrözi ezt a fejlődést: a korábbi 13 colos kerekeket mára 18 colosak váltották fel.
Hogy 40 év múlva is lesz-e Magyar Nagydíj, vagy egyáltalán Forma-1 – és ha igen, milyen formában – az még a jövő titka. Azonban ezen a hétvégén több mint 20 ezer lóerő fog szabadjára engedni egy fergeteges versenyt, amint az ötödik piros lámpa kialszik. A Vezess csapata élőben tudósít a 40. Magyar Nagydíjról, de addig is izgalmas exkluzív cikkekkel készülünk, amelyek a múlt emlékeibe kalauzolnak el minket. Az alábbi írás is egy ilyen nosztalgikus utazás:
