Tizenhárom év elteltével ismét megrendezésre kerül a 44. Magyar Filmszemle, ahol 150 alkotás versenyez nyolc különböző kategóriában.
Nyolc kategóriában összesen 382 filmet küldtek be a magyar alkotók, ebből több mint kétszázat lehet megnézni vasárnapig a Corvin mozi termeiben, de több előadásra már elkeltek a jegyek - tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól, a Magyar Filmszemle igazgatójától.
Hétfőn újra megnyitja kapuit a Magyar Filmszemle, amely immár 44. alkalommal várja a filmrajongókat a budapesti Corvin moziban. Ez az esemény különleges, hiszen 13 évnyi kihagyás után tér vissza a magyar filmes élet színpadára. Az első Játékfilmszemle díjátadója 1965. november 14-én zajlott, ahol a társadalmi zsűri nagydíját Fábri Zoltán klasszikus műve, a „20 óra” nyerte el. A Játékfilmszemle története 1976-tól 1983-ig Pécs és Budapest városának váltakozó rendezésével folytatódott, majd 1983-tól Budapest lett a rendezvény állandó színhelye, lehetőséget adva a hazai filmesek számára, hogy február első hetében bemutathassák legújabb alkotásaikat. Az utolsó Filmszemlét 2012-ben tartották, ám ez az esemény már nem versenyként zajlott, így díjak sem kerültek kiosztásra. Most azonban újra lehetőség nyílik arra, hogy a filmkészítők és a közönség együtt ünnepeljék a magyar filmművészetet.
A Magyar Filmszövetség vezetősége Muhi András elnök javaslatára úgy döntött, hogy 13 év szünet után 2025 februárjában újjáéleszti a Magyar Filmszemlét. A 44. alkalommal megrendezett esemény versenyként zajlik majd, nyolc különböző kategóriában osztanak ki díjakat, és a filmes közönség ismét örömmel üdvözölheti a filmszemle fődíjas magyar alkotását.
Idén összesen 382 film versenyzett a filmszemlén, melyből az előzsűri végül 150 alkotást választott ki a versenyprogramra. Emellett számos, kiemelkedő minőségű művet is jelöltek az információs kategóriában, így a hat vetítési nap alatt várhatóan 220-230 film kerül a közönség elé – tudta meg az InfoRádió Muhi Andrástól. A Magyar Filmszemle igazgatója hangsúlyozta, hogy bár a nézők főként a játékfilmek iránt érdeklődnek, a filmszemle lehetőséget ad a teljes magyar filmes szakma bemutatására. A hosszú dokumentumfilmek és animációk mellett a legtöbb szemlefilm újdonságnak számít majd a látogatók számára.
"Ez is a filmszemle egyik feladata, hogy azokat a műfajokat, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe, mint a kisfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a rövid animáció, felmutassuk, és erre ez egy remek alkalom" - mondta az igazgató, és hozzátette, ezt a törekvést vissza is igazolják a jegyeladási adatok: a kisfilmes vetítésekre talán már nem is lehet helyet találni.
A filmszemle nem csupán egy esemény, hanem egy élénk fórum is, ahol a szervezők arra törekednek, hogy minél gazdagabb diskurzus bontakozzon ki a magyar filmművészet körül. Minden egyes nagyjátékfilm és hosszú dokumentumfilm vetítése után interaktív beszélgetések várják a közönséget, ahol a film alkotói osztják meg gondolataikat. Ezeket a párbeszédeket filmkritikusok, filmesztéták és tapasztalt szakemberek irányítják, hogy mélyebb bepillantást nyújtsanak a művek hátterébe. Emellett a rövidebb filmes alkotások esetében is teret kapnak a szakmai diskurzusok, így a program mindenki számára értékes és izgalmas élményt kínál.
Muhi András megosztotta, hogy a szervezők között is feszültség támadt a kérdés körül, vajon érdemes-e díjazni a filmszemlén bemutatott alkotásokat. Ő azonban határozottan úgy véli, hogy ezek az elismerések elengedhetetlenek.
"Nagyon kevés a szakmai visszajelzés, és producerként a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy milyen sokat jelentett az én és a rendezőim karrierje szempontjából egy-egy filmszemle-díj vagy -nagydíj. Ezeknek igenis van értéke, és normális esetben azoknak, akik a támogatásokról döntenek, figyelembe kellene venniük ezeket a díjakat" - mondta a filmszemle igazgatója.
